Csapnivaló kém volt Hemingway

Fleuriste | 2012. augusztus 16. |

Az amerikai és a szovjet titkosszolgálatoknak is dolgozhatott Ernest Hemingway, igaz, egy friss tanulmány szerint túl sok hasznát egyik helyen sem vették az akkor már világhíres írónak.

A második világháború alatt Ernest Hemingway ideje és energiája egy részét boldogan áldozta arra, hogy besegítsen a titkosszolgálatoknak. Egy, a Studies in Intelligence-ben megjelent tanulmány szerint az író a havannai amerikai követség hírszerzésért felelős beosztottja mellett kapcsolatban állt az amerikai tengerészeti hírszerzéssel (ONI), a CIA elődjének számító Stratégiai Szolgálatok Irodájával (OSS), a Szövetségi Nyomozóirodával (FBI), szovjet részről pedig az NKVD-vel.

Amikor az Egyesült Államok 1941-ben belépett a második világháborúba, Hemingway és harmadik felesége, Martha Gellhorn, már Kubában éltek. Az nem teljesen világos, hogy az író maga forszírozta-e, hogy besegítsen az amerikai hírszerzésnek, vagy Spruille Braden, az Egyesült Államok havannai nagykövete ötlete volt mindez, Hemingway feladata mindenesetre az lett, hogy szemmel tartsa a Havannában mozgolódó fasiszta szimpatizánsokat, később pedig a helyi kommunistákat.

Hemingway azonban inkább a tettek mezejére szeretett volna lépni: felajánlotta, hogy Pilar nevű hajóján a kubai partok mellett cirkálva figyeli az esetlegesen felbukkanó német tengeralattjárókat, sőt, az ONI-től kapott fegyverek segítségével el is süllyeszti azokat. A misszió 1942 és 1943 között nagyjából egy évig tartott, ám túl sikeresnek nem volt mondható, miután Hemingway csak egyetlenegy német tengeralattjárót vett észre a tengeren, de nem került elég közel hozzá, hogy kárt is tegyen benne.

A szovjet NKVD-vel még 1941-ben került kapcsolatba, mielőtt Kínába utazott volna a feleségével, és levéltári adatok szerint a szovjet hírszerzés Argo fedőnéven szervezte be. A szovjetek azonban már korábban felfigyeltek az íróra, és az NKVD madridi embere állítólag több ízben segített is abban, hogy Hemingway, miközben anyagot gyűjtött regényeihez (például az Akiért a harang szól címűhöz), találkozhasson a megfelelő emberekkel és eljuthasson a megfelelő helyekre.

Az NKVD azonban nem volt elégedett Hemingway hírszerzői teljesítményével: egy feljegyzés szerint bár az író többször is hajlandónak mutatkozott, hogy segítse a szovjeteket, az NKVD semmiféle politikai jellegű információt nem kapott tőle. Egy valamiben tehát az összes titkosszolgálati szerv egyetérthetett: bár ambícióban nem volt hiány, Hemingway összességében eléggé béna hírszerzőnek bizonyult.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Kömlődi Ferenc jövőkutató: Az evolúció nem áll meg az embernél

Kömlődi Ferenccel az evolúció, a mesterséges intelligencia és a sci-fi kérdéseit jártuk körül.

...

Menekülés Újlipótból Manhattenbe – Köves Gábor és a New York-i viszketés

Megjelent Köves Gábor első regénye, az Apropó, New York – erről is beszélgettünk a Flair podcastben.

...

Test, hatalom és Kolozsvár – így épül fel a Tompa Andrea-univerzum

Valuska László Visy Beatrixszel beszélgetett frissen megjelent Tompa Andrea-monográfiájáról.

...

Függőség, traumák, eszképizmus: Tolvaj Zoltán harminc év szövegdzsungelét formálta regénnyé

Újabb elsőregényes a Flairben: hallgasd meg az epizódot!

...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.