Az mindenki számára világos, aki kicsit is belelát a képregényművészet hazai helyzetébe, hogy a magyar íróknak és rajzolóknak nem sok esélyük van rá, hogy hobbijuk hivatássá váljon, és biztosítsa a megélhetésüket – kis piac (ráadásul még előítéletes is a művészeti ággal szemben), kis lehetőségek. És ha itt még a nagynevű, máshol komoly sikereket learató külföldi sorozatok is megbuknak, mit lehet várni az „ismeretlen” magyar szerzők munkáitól? (Az, hogy pl. a frankofón területeken az emberek úgy viszik honfitársaik képregényeit, mint a cukrot, csak ott természetes.) Pedig ez a kis ország csordultig van tehetséges és lelkes alkotókkal, elég csak elmenni egy képregényfesztiválra, vagy akár böngészni a neten. Csak sajnos a közönség részéről nincs akkora igény a munkájukra, hogy képesek legyenek professzionálisan végezni azt – a képregényírás és -rajzolás Magyarországon megmarad hobbinak. Aki ennél többet szeretne elérni, az kénytelen külföldön szerencsét próbálni, és időről-időre akadnak is, akik sikerrel járnak.
FUTAKI ATTILA
Akinek ilyen szempontból tényleg bejött az élet, az természetesen Futaki Attila. A rendkívül részletes és realisztikus stílusban alkotó rajzolónak Franciaország jelentette a belépést a nemzetközi képregény vérkeringésébe, amikor Spirál című, készülőben lévő albumának néhány oldalát megmutatta egy ottani képregényfesztiválon a Carabas kiadónak (ami végül meg is jelentette az eredetileg a magyar piacra készült művet). Így ismerkedett meg egy veterán spanyol színezővel, José Villarrubiával, aki számtalan amerikai képregényen dolgozott már, és aki bemutatta őt a megfelelő embereknek a tengerentúlon. A Disney-hez aztán Robert Vendettin, többek közt a Surrogates graphic novel (a Hasonmás című Bruce Willis-film alapanyaga) író-rajzolóján keresztül került (kapcsolatok, kapcsolatok), ahol néhány mintaoldal prezentálása után megbízást kapott a Percy Jackson: A villámtolvaj című ifjúsági fantsasy képregényes adaptációjának megrajzolására.
A kötet nem csak, hogy 8 hétre befészkelte magát a New York Times bestseller listájára (olyan címek közé, mint a The Walking Dead vagy a Scott Pilgrim), de kiadták Franciaországban is, ahol nagyjából 40 ezer példány fogyott belőle (az átlag 10-15 ezer körül van). A siker után Futaki az Image-hez került: az amerikai képregény egyik legújabb sztárírójával, Scott Snyderrel (American Vampire, Batman) dolgozott a Severed című hétrészes horroron, és ezzel ő az első magyar, aki egy nagy (ami azt illeti, a harmadik legnagyobb) amerikai kiadó sorozatát rajzolhatta. Az eredetileg filmnek készült, de megfelelő finanszírozás híján képregénnyé avanzsált sztori középpontjában egy fiú áll, aki a ’30-as években keresztülutazza fél Amerikát az apja nyomában, és összeakad egy rettenetes lénnyel, ami főleg gyerekekkel, illetve egészen pontosan, a bennük lakó reménnyel táplálkozik. A lassú eleganciával építkező, klasszikus szerkezetű, atmoszférikus horrort a külföldi kritikák is elsősorban Futaki, az átlagnál jóval kifinomultabb és aprólékosabb látványvilága miatt dicsérték, mi több, azonnal a legjobbak közé sorolták a realisztikus stíluson belül (és megkapta a jó értelemben vett „európai” jelzőt is) – és a sorozat az eladásokat tekintve is jól teljesített. Azóta megjelent Spanyolországban, és készül a francia és az olasz megjelenés is, a Dargaud és a Panini kiadóknál.
Közben Percy Jackson képregényes története is folytatódik, természetesen továbbra is Futaki rajzaival. A második rész, a Szörnyek tengere (ld. a borítóképet), jövő januárban jelenik meg az Államokban (egy másik magyar, Gáspár Tamás színezésével), a harmadik pedig jelenleg is készül. Emellett Futaki neve hamarosan ismét feltűnik egy nagy amerikai kiadó képregényén, méghozzá ezúttal egy mindenki által ismert, ikonikus karakterrel kapcsolatban (a pontos információk egyelőre nem publikusak – de hírt adunk róluk, amint azok lesznek).
TONDORA JUDIT
Tondora Judit szabadúszó rajzolóként dolgozik, többnyire kis, független amerikai kiadóknak – pályafutásának gyökerei még tanulmányi éveibe nyúlnak vissza, amelyek alatt az egyetemi újságnak készített illusztrációkat. Egy amerikai ismerőse vezette be a tengerentúli képregények világába, bár a kezdeti próbálkozások kudarcba fulladtak: 2008-ban megrajzolt, Dead Contract című képregénye a világválság beütésének köszönhetően éppúgy nem került kiadásra, mint a 2009-es We the People (egy sorozat második része, ld. a mellékelt karaktertervet), amelynek megrajzolását Tondora egy nemzetközi pályázaton nyerte el. Jason M. Burns sztorija három tanulóról szólt, akik mindenféle különleges képesség nélkül próbálnak szuperhősködni, de a kiadó, az Outlaw Entertainment csődbe ment, mielőtt a mű megjelenhetett volna. Most azonban ismét van esély a kiadására, mivel a jogok visszaszálltak a képregény eredeti alkotóihoz.
Az azóta eltelt időben Tondora kisebb-nagyobb projektek egész során dolgozott, pl. egy pán péteres epizódot (Tinkerbelle) rajzolt a Zenescope kiadó Tales from Neverland című sorozatába (amit Pilcz Roland színezett, de rá még visszatérünk). Nemsokára megjelenik az Arcana Comicsnál új, utómunkálati fázisban lévő graphic novelje, egy, a hindu mondavilágon belül mozgó sci-fi-fantasy, a Neelakshi: The Quest for Amrit, a Bluewater Comicsnál pedig a Legend of Isis című sorozatot rajzolja, ami egy istennő 21. századi kalandjairól, a gonosz elleni harcáról szól. Amellett, hogy folyamatosan kap megbízásokat különböző kiadóktól, egy írótársával most a Volition című képregénytervüknek keresnek otthont, és egy angliai comic elkészültében is érdekelt, az Artúr-mondakör témájában. Amikor pedig nem képregényeket rajzol, Tondora egyéb illusztrátori projekteken dolgozik, pl. játékdesignt és Bettie Page gyűjtőkártyákat (egy százas csomagot) a Drop Dead Studiosnak illetve a Versicolornak.
PILCZ ROLAND
Tondora Judit munkáival, lévén kezdettől fogva külföldre készültek, a magyar képregényolvasóknak nem sok alkalmuk volt megismerkedni, ellenben Pilcz Roland csak több éves hazai pálya után került az amerikai piacra, így ő akkor már „név” volt a hazai gyűjtők körében. Pilcz a Kalyber Joe, az első rendszeresen megjelenő magyar alkotói sorozat atyja, részben éppen azért váratja a folytatással a rajongóit már évek óta, mert 2010-ben úgy döntött, hogy színezéssel szeretne foglalkozni. Az ő belépője az amerikai piacra pont Tondora Judit volt, aki éppen magyar színezőknek ajánlott külföldi munkát egy körlevélben, az év őszén. Pilcznek sem volt zökkenőmentes az elindulás, de egy kútba esett projekt után végül megkapta első megbízását a Darkbrain kiadótól, ahol erotikus/thriller témájú képregényeket kellett színeznie (Mirorr Mirror, Church of One). Ezután Tondora rajzait színezte a már említett Neelakshi: The Quest for Amritban, a Legend of Isisban, illetve a Tales of Neverland című sorozat első részében (pontosabban annak felében – a füzet másik felét mások írták-rajzolták), és ott is maradt a Zenescope kiadónál. Rendszeresen színezi a képregényeiket (Salem’s Daughter, Mytsh & Legends), legfrissebb munkája a Grimm Fairy Tales (a Zenescope legnagyobb és legrégebbi címe) 76. száma (ld. a mintaoldalt).
KORCSOK ZOLTÁN
2008-ban Korcsok Zoltán gondolt egyet, és elküldte egy négyoldalas, több éve a fiókjában porosodó sci-fi képregényét a nagy múltú amerikai Heavy Metal antológia magazinnak. A szerkesztőknek megtetszett a mű, és be is tették az akkori szeptemberi számukba. Az Esurience (kép) egy posztapokaliptikus sztori, illetve nem is annyira sztori, mint inkább egy rövid, gonosz humorú látlelet a világvége utáni életről. Korcsok egyébként nem is elsősorban képregénnyel foglalkozik (illetve azzal csak szabadidejében, és nem is várható tőle mostanában a heavy metaloshoz hasonló megjelenés), hanem játékfejlesztéssel és CG-designnal, de képregényének megjelenése példázza, hogy vannak mindenki számára nyílt lehetőségek a külföldi piacon is.
