A 7. Magyar Képregényfesztivál minden korábbinál több külföldi vendéget fogad, az alábbiakban röviden bemutatjuk őket.
A fővendég ebben az évben a holland képregény. Ezt támasztja alá a fesztiválhoz kapcsolódó kiállítások közül négy, csakúgy, mint a fesztivál dizájnja, amelyet a kilencfős delegáció egyik tagja készített. A Magyar Képregény Szövetség partnereként a Fonds BKVB, vagyis a Holland Vizuális Művészetek, Design és Építészet Alapítvány támogatta holland barátaink budapesti jelenlétét.
Gert Jan Pos a Fonds BKVB-nél a holland képregény „intendánsaként” dolgozik, és a fesztivál előkészítése során többször is járt Budapesten. A fesztiválon tartandó előadásából kiderül, mi inspirálja a holland képregényalkotókat munkájukban. A közönség betekintést nyerhet olyan jövőbeni projektekbe, mint például a leghíresebb holland festők (Rembrandt, Van Gogh, Bosch) életművéből készülő képregényes biográfia, amely az Rijksmuseummal és az amszterdami Van Gogh Múzeummal együttműködésben készül.
Három év után tér vissza hozzánk Marcel Ruijters, a 2008-as fesztivál díszvendége, akinek akkor jelent meg első magyar nyelvű kötete, az Inferno, amelyet pár héttel később az év legjobb holland képregényének választottak. Ruijters munkáiból a Kossuth Klubban nyílt kiállítás április 20-án, és május 4-ig látható.
A delegáció nemzetközileg legismertebb tagja minden bizonnyal Joost Swarte, akinek számos képregénye aratott sikert francia nyelvterületen is. Swarte tervezte az idei fesztivál plakátját, és egy magyar nyelvű, limitált példányszámos exkluzív kiadvánnyal érkezik Budapestre. Április 29-én a Loffice-ban nyíló és május 20-ig látható kiállításán nem annyira képregényes, mint inkább tipográfusi munkásságából kaphatunk ízelítőt. Swarte sokoldalú művész, a képregényeken kívül otthon van a formatervezésben és az építészetben is. Tőle származik az általa is követett, a Tintin rajzolójához, Hergéhez kapcsolódó stílusnak az elnevezése „ligne claire”-nek, avagy „tiszta vonal”-nak.
A harmadik önálló kiállítás a Typex művésznéven dolgozó Raymond Koot nevéhez fűződik. Typex számos felnőtteknek és gyerekeknek szóló magazinban közölte képregényeit, valamint számos illusztrációt is készített. Munkái a Roham Vas utcai központjában tekinthetők meg április 20. és május 7. között.
Már április 4. óta látogatható a kArton galériában a Lamelos alkotócsoport (Aleks Deurloo, Jeroen Funke, Boris Peeters és Sam Peeters) kiállítása, amelyen a magyar Stark Attilával közösen szerepelnek. Nem véletlen a választás, hiszen a Lamelos-alkotók munkássága sem szűkíthető le a képregényre, amelyet sok művükben vagy performánszukban csak ürügyként használnak. Fő erősségük a szöveg nélküli történetmesélés és az improvizáció, amit ezúton is bizonyítani készülnek a fesztivál előtti, a többi országból érkező és hazai rajzolókkal közös rögtönző workshop alkalmából. Ennek az eredményét a szombati fesztiválon 13 órakor mutatják be. Az előre meghatározott téma „Elvis, a magyarok királya”.
Szintén a fesztiválhoz kapcsolódik a rendezvény helyszínén, a Dürer-Kertben megtekinthető nemzetközi kiállítás, „Call it a Day” címen. Az észt kezdeményezésre, finn, magyar és lett képregényalkotókkal közösen készült tematikus műveket egy katalógusszerű kiadványban is összegezték a szervezők, amely korlátozott példányban megvásárolható a fesztiválon. A kötetben szereplő alkotók közül is többen Budapestre látogatnak.
Joonas Sildre észt képregényalkotó a kiadvány szerkesztője és résztvevője, aki oroszlánrészt vállalt a kötet és a kiállítás létrejöttében. Talán a legsokoldalúbb észt képregényrajzoló, aki a kísérleti megoldásokat ugyanúgy kedveli, mint a gyerekeknek szóló, hagyományosabb történetmesélést. A finn-észt képregényes eseményekről „importált”, a fesztiválon 14 órakor sorra kerülő képregénycsatában ő fogja képviselni az észt színeket. Felesége, Elina Sildre az alkalmazott grafika szélesebb területein tevékenykedik, képregényei inkább személyes témájúak.
Szintén inkább illusztrátorként dolgozik a harmadik észt grafikus, Anni Mäger, de ő is tesz alkalmi kirándulásokat a képregény világában, mint például a Budapesten bemutatott antológiában is.
Finnországból ketten érkeznek: Mari Ahokoivu, a roppant élénk finn független képregényes szcéna egyik fiatal tehetsége, és Kalle Hakkola, a finn képregényszövetség egyik vezetője, szakíró.
Bár személyesen nem tud jelen lenni a fesztiválon, a budapesti születésű és New Yorkban élő Miriam Katin első magyar nyelvű kötetének a bemutatására felkérte fiát, a Berlinben élő vizuális művészt, Ilan Katint. Erre a bemutatóra 15.30-kor kerül sor a fesztiválon, számos, a művésznőnek 1957-ig Budapesten töltött gyerek- és fiatalkorából származó dokumentummal.
