Szerdán 93 éves korában elhunyt Marcel Reich-Ranicki, a német nyelvterület egyik legtekintélyesebb irodalomkritikusa. A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lap online kiadásában közölt hír szerint az otthonában, Frankfurtban halt meg.
Az irodalom pápájának is nevezett kritikus 1920-ban született a lengyelországi Włocławekben zsidó vallású középosztálybeli lengyel-német családban. 1929-től berlini rokonoknál nevelkedett. Az érettségi után, 1938-ban zsidó származására hivatkozva elutasították az egyetemi felvételi jelentkezését, majd lengyel származására hivatkozva kitoloncolták Lengyelországba. Varsóba került, 1940-ben pedig a varsói gettóba. Ott ismerte meg feleségét, Teofiliát, akivel 1942-ben házasodott össze. Felesége 69 együtt töltött év után, 91 éves korában, 2011-ben hunyt el.
Reich-Ranicki részt vett az 1943-as varsói gettólázadásban, amelynek leverése után feleségével elmenekült a náci uralom alatt álló lengyel fővárosból. 1944-ben jelentkezett a lengyel hadseregbe, és belépett a kommunista pártba. A háború után diplomáciai pályára lépett. 1949-ben politikai okokból elbocsátották és kizárták a pártból. Az 1950-es években először lektorként és szabadúszó íróként, majd újságíróként dolgozott.
Családjával 1958-ban emigrált az NSZK-ba. 1960-tól 1973-ig a Die Zeit című hetilapnak írt kritikákat könyvekről, és 1973-tól a nyugdíjazásáig, 1988-ig a FAZ szépirodalmi-kritikai rovatát vezette. 1988-ban indította el a ZDF közszolgálati televízióban három kritikus kollegájával a Das Literarische Quartett (Az irodalmi kvartett) című szépirodalmi beszélgetős műsorát, amely rendkívül népszerű volt és egészen 2001-ig rendszeresen sugározták. Az adásokban összesen csaknem 400 könyvet beszéltek meg, valamennyi műsort Reich-Ranicki vezette.
Marcel Reich-Ranicki legismertebb műve a Mein Leben (Az életem) című 1999-es önéletrajzi kötet, amelyből eddig 1,2 millió példányt adtak el.
A német nyelvterület egyik legtekintélyesebb irodalomkritikusának halála miatt részvétét nyilvánította a német közélet legtöbb vezető képviselője. Joachim Gauck államfő közleményében kiemelte: a holokauszt-túlélő Reich-Ranickiben megvolt a nagyság ahhoz, hogy a barbárság világa után új utakat nyisson a németeknek a saját kultúrájukhoz. Angela Merkel kancellár közleménye szerint a németek hálásak lehetnek azért, hogy Marcel Reich-Ranicki, egy német-lengyel zsidó család sarja, akinek szülei és rokonai odavesztek a náci haláltáborokban, újra hazára talált Németországban és oly sokat adott a németeknek.
Thomas Gottschalk, az egyik leghíresebb német televíziós személyiség szerint az irodalmár „többet tett Németországért, mint a kultúrával foglalkozó politikusok többsége”. Kritikáival „színessé varázsolt egy vidéket, amelyről sokan azt hitték, hogy szürke és unalmas”, az önéletrajzi írásaiból pedig kiderül, hogy „semmit sem felejtett el nekünk, németeknek, de sok mindent megbocsátott”.
(MTI)
