Hajnali kelés, nyomdaindítás. Pénteken semmi buli, korai fekvés, mert még soha nem indítottunk el semmit az életünkben, így újságot sem.
Newpest Cityben kavargunk 5:20-kor, lelkesedés és izgulás. A nyomdában már minden előkészítve, úgyhogy sajnos csak egy-két pillantást vetünk a címlapra és a beloldalakra, mintha karácsonykor valaki megmutatná az ajándékot, hogy majd ilyet kapsz, de előbb mennyből az angyal meg a többi.
300 ív simán elment, amíg beállították a színeket, amíg bemelegedett a gép. Bezzeg amíg csak a Bloghu adminjával küzdöttünk, könnyebb volt minden. A selejtből gyorsan kikapartunk magunknak pár oldalt, ami amúgy nem kell senkinek. A videón azokkal állunk.
Kinyomtattuk az internetet, mondta Kenczler Marci, aki a Könyves magazin művészeti vezetője, és tényleg: évek óta megy a Könyvesblog, de jött a nem-ortodox lépés. Ezt Matolcsynál hosszabban fogjuk lépésről-lépésre bemutatni a jövő héten, most csak a kulcsmomentumot emelnénk ki.
A könyves újságírás gyorsnaszádjának lendülete előbb csökkent, majd a piaci szereplők ellehetetlenítették működését. A nyáron, ahogy ez a posztok ritmusából is látszik, feladtuk. Ez nem volt szép tőlünk, de így történt. A feladás pillanatában írtunk egy nekrológot a Könyvesblog belső levelezési listáján, amiben elmondtuk, mennyire szeretnénk egy print újságban gondolkodni.
A hír eljutott a Kreatív magazinhoz (Professional Publishing Hungary Kft), akik elkezdtek gondolkozni az ötletünkben: nagy példányszámú, havi, széles közönségnek szóló, minőségi, szórakoztató könyves kulturális magazint szeretnénk csinálni. És a lelkesedésünket profi keretek közé terelték. Még egy cikket sem kellett meghúznom soha csak azért, hogy elférjen a hirdetés az oldalon, de most eljött az ideje. A blog fejlécében még az olvasható, hogy mi megmondjuk, mit olvass és mit ne. A magazin már nem mondja meg, hanem élményt kínál, hogy újra és újra meghozza a kedvet az olvasáshoz, a könyvekhez.
Ez a történet lehetne fikció, legalábbis mi hajnalban az újpesti nyomdából kilépve erről beszéltünk. Szerencsére ekkor már a kezünkben volt a címlap és egy belív. Fogtuk a kezünkben az újságunkat. Egy blogposztot mikor tud az ember a kezébe fogni? SOHA!
A kiadónak nagyon hálásak vagyunk. És kedves olvasók, szeressétek majd ezt az újságot, mondjátok el, mi nem tetszik, illetve gyertek el a lapbemutatóra és bulira december 2-án a Dobozba este 8-kor.
Ez meg a Facebook-oldal, tessék lájkolni.