Szerepelt például a South Parkban és a Doctor Whoban, öltöztették Hello Kittynek és hipszternek, írtak róla dalt, blogot, videojátékot meg képregényt, állították színpadra, és szórakoztatóak szánt tévéshow-kban is mutogatták. Miért pont az irodalomból maradt volna ki? A Vermes-szatíra apropóján összeszedtünk néhány könyvet, amelyben szintén epizód- vagy főszerephez jut. Kommentben várjuk, mit hagytunk ki!
Philip K. Dick: Az ember a Fellegvárban (1962, magyarul 2003)
Mi lett volna, ha a németek és a japánok nyerik meg a második világháborút? Philip K. Dick például nem írhatta volna meg ezt a könyvet, nem kapott volna érte Hugo-díjat, és az alternatív történelmi regényeket sem ő, hanem valaki más szabadította volna rá a világra. A rabszolgatartó Amerikában egy titokzatos könyvről pletykálnak, amely a szép új világról szól, de legalábbis arról, amelyikben a szövetségesek nyerték a háborút. És hogy mit szól mindehhez a Führer? Nem sokat, mert beleőrült a szifiliszbe, és egy elmegyógyintézetben várja a megváltó halált.
Moldova György: Titkos záradék (1973)
„Huszonöt évig akarok pihenni, egy negyedszázad talán elég lesz, hogy a német nép újra méltóvá váljon hozzám. 1970. április 30-án éjfélkor akarok visszatérni, legyen ez a nap az idők végezetéig a német nép megszentelt ünnepe” – írja Hitler a végrendeletének titkos záradékában. Hűséges csatlósai pedig a legnagyobb örömmel teljesítik Führerük kívánságát, bár a nagy eseményt csak egyikük éli túl. A frissen kiolvasztott ex-kancellár Magyarországra utazik birodalmi orvosával, befizet egy Betyár-túrára, és megismerkedik álmai második asszonyával, Barna Évával. A bánegresi háztűznézőt egy sajnálatos félreértés, ún. (zseb)forradalom zavarja meg, Adolf pedig úgy dönt, inkább visszafekszik aludni. Pedig szeretett Évája miatt még a diszkoszpörköltből is szedett ráadást.
Ira Levin: A brazíliai fiúk (1976, magyarul 1987)
Dr. Mengele ördögi terve (ti. klónozni a Führert) úgy tűnik, sikerrel jár. Egy csapat minihitler kamaszodik világszerte nevelőszülőknél. Már csak a nevelőapjukat kell likvidálni, és kezdődhet is az új Adolf kiképzése, és a Negyedik Birodalom megteremtése. Ehhez azonban a legendás nácivadásznak is lesz néhány szava. Levin regényéből 1978-ban film is készült, Mengelét Gregory Peck alakította.
L. G. Gaspars: Mi, I. Adolf (2005)
Újabb mi lett volna ha regény, amelyben már megint a gonoszok győztek. Méghozzá annyira, hogy a nép már épp készülne istenné avatni szeretett vezérét. Az istenítés az istenített akaratából elmarad, de azt már senki nem akadályozza meg, hogy egy hónapot nevezzenek el róla. Utcát nem, az olyan snassz! Az iskola pedig mostantól nem szeptember, hanem hitler elsején kezdődik.
Norman Mailer: Várkastély a vadonban (2007)
Ki volt Hitler, honnan jött, vérfertőző viszonyból született-e, nincs-e valami igazán nagy titok a múltjában, például nem volt-e zsidó véletlenül a nagyapja? „Ez az eshetőség sem volt kizárható”, ad rögtön választ a maga állította kérdésre a Dietrich néven futó SS-hírszerző, aki a Schicklgruber-Hiedler família százesztendős történetét feltúrva próbálja felvázolni Hitler családi hátterét. Mailer utolsó, még életében megjelent könyve épp olyan, mint a Führer volt. Sötét és démoni.
Csaplár Vilmos: Hitler lánya (2009)
Ruckner Jolánnal különösen rossz tréfát űzött a sors. Anyja zsidó mosogatólány volt, apja a Harmadik Birodalom kancellárja. Mivel utóbbiról maga a lány sem tud (nem mintha számítana, ha tudna róla), koncentrációs táborba küldik, de a sors megpróbál szépíteni valamit az apaválasztáson, és a biztos halál előtt az útjába sodorja a Férfit. A majd háromszáz oldalra jutó halálesetek száma bőven meghaladja az egészségügyi határértéket.
