A választás kérdésessége

.konyvesblog. | 2013. június 14. |

Szlankó Bálint: Miért jó a demokrácia?

Pesti Kalligram, 206 oldal, 2013, 2380 HUF

Amikor kézbe vettem Szlankó Bálint újságíró Miért jó a demokrácia? című könyvét, elfogott az a kényelmes jóérzés, mely olyankor szokott jelentkezni, amikor az ember egy kifejezetten az ő célcsoportjának készült műbe kezd. Mert bizony Szlankó könyve abszolút hiánypótló: a Szájbarágón szocializálódott, a politológia terén nem akadémikus szinten kikupált olvasóknak szól, nekik viszont nagyon.

Miért jó a demokrácia? Jó a kérdés – főleg a mai Magyarországon, ahol úgy tűnik, a fejesek inkább azzal vannak elfoglalva, hogy mi a baj vele. Valószínűleg az USA-ban, Franciaországban vagy épp Angliában nem kell arra időt áldozni 2013-ban, hogy erre a kérdésre lehetséges válaszokat keressünk, ám Szlankó Bálint jól ráérzett arra, hogy itthon azért nem árt.

Kapcsolódó linkek:

Szlankó Bálint blogja és Facebook-oldala

A fiatal újságírót a hazai hírolvasó elsősorban arról ismeri, hogy az év elején Szíriából tudósított, ahol egy napra elrabolták két külföldi kollégájával egyetemben, majd kifosztva szabadon engedték. Bárhol is járjon azonban a világban, Szlankó sosem téveszti szem elől a magyarországi politika káoszát: bármit is írjon, abban mindig felfedezhető valamiféle reflexió. Nincs ez másképp új könyvével kapcsolatban sem. Szlankó 2009-ben az Economistben közölt cikket a demokrácia válságáról, ahol épp gyakornokként dolgozott – bevallása szerint a Miért jó a demokrácia? ebből a cikkből nőtt ki.

190 oldalnyi széleslátószög, könnyed eszmefuttatások, súlyos gondolatok – Szlankó egyetlen, a témából eredő ellentmondást sem hagy említés nélkül, akár fel tudja azt valahogy oldani, akár nem. A Miért jó a demokrácia? végigveszi a kötelező és a fakultatív szempontokat, melyek mentén ma dívik a demokrácia létjogosultságát vizsgálni: megismerkedhetünk a demokrácia történetével, nagy apostolaival, és a közelmúltban a majdnem az egész világra kiterjedő – látszólagos? – térhódításával. Békésebbek-e a demokratikus országok? Labilisabb-e egy autokratikus állam társadalma, gazdasága? Előbb legyünk-e gazdagok és utána vezessük be a demokráciát – vagy pont, hogy a demokráciától leszünk nagyon gazdagok? Válasz lehet-e a jelenkor demokratikus tipródására (ld. Obama harcai) egy központosított és talán hatékonyabb tervvégrehajtó-rendszer – vagy ha átadjuk a hatalmat az erős kéznek, az bizony nem fogja akarni azt csak úgy visszaadni nekünk, ha majd helyrezökkent a gazdaság?

szlanko.jpg

Miért okosabbak és innovatívabbak a demokrata országok? Miért nem szabad csak úgy ellenérvként előrángatni az olajparadicsomokat vagy Kínát? Miért van különös helyzetben a csak többé-kevésbé demokratikus, ám gazdaságilag-szellemileg egyre gyarapodó India?

Szlankó a praktikus kérdések mellett az olyan – Nyugaton teljesen evidens – mélyebb rétegeket is közelebbről megvizsgálja, mint a civil társadalom és a demokrata életérzés. Miért jut végeredményben minden kutatás arra, hogy a demokratikus országokban boldogabbak, gazdagabbak, egyenlőbbek az emberek még akkor is, ha a mindennapi életben a sok vita lassíthatja az ügymenetet? Egy francia kisdiáknak feltehetőleg nem kéne újra elmagyarázni, hogy a vita – a minden szempont meghallgatása utáni mérlegelés – a jogállam, a demokrácia egyik nagyszerű alappillére, de a mai Magyarországon az ilyen gondolatmenetek leírására nagyon is szükség van. Szlankó nem tud nem arra a következtetésre jutni, hogy az autokratikus rendszerek agresszívek és gyengék, és ezért hosszútávon bukásra vannak ítélve.

Szlankó könyve könnyen olvasható, elgondolkodtató, sőt sokszor szórakoztató is. Talán pont a kedélyességéből fakad azonban, hogy időnként túlzottan leegyszerűsít, elnagyolt kijelentésekre hagyatkozik. Így minden háttérmunka, lábjegyzet ellenére néha az a benyomásunk, hogy ennél azért biztosan bonyolultabb a helyzet. De hogy helyzet van, az tagadhatatlan. És ha helyzet van, arról kell írni.

A Miért jó a demokrácia? című Szlankó Bálint-könyvet kötelezővé tenném minden végzős gimnazistának Magyarországon – illetve azon felnőttek számára is, akik nem félnek beismerni, hogy ők se tudtak mindent. Olvasmányos és olvasóbarát – emberi és emberbarát. Ha valakinek kétsége támadt volna afelől, hogy a demokrácia jó, annak most végre lehetősége nyílik megnyugodni.

Szerző: Gát Anna

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Kömlődi Ferenc jövőkutató: Az evolúció nem áll meg az embernél

Kömlődi Ferenccel az evolúció, a mesterséges intelligencia és a sci-fi kérdéseit jártuk körül.

...

Menekülés Újlipótból Manhattenbe – Köves Gábor és a New York-i viszketés

Megjelent Köves Gábor első regénye, az Apropó, New York – erről is beszélgettünk a Flair podcastben.

...

Test, hatalom és Kolozsvár – így épül fel a Tompa Andrea-univerzum

Valuska László Visy Beatrixszel beszélgetett frissen megjelent Tompa Andrea-monográfiájáról.

...

Függőség, traumák, eszképizmus: Tolvaj Zoltán harminc év szövegdzsungelét formálta regénnyé

Újabb elsőregényes a Flairben: hallgasd meg az epizódot!

...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.