Géphuszárok, testcsere meg transzhumánok - egy kötetben a sci-fi legjobbjai

.konyvesblog. | 2019. november 28. |

Élő, repülő szigetek, ősi tudást kutató idegenek, istenné váló transzhumánok, géphuszárok, übermenschek, interdimenzionális kártevőirtók, és öntudatra ébredő mesterséges intelligenciák. A felsoroltak csak egy kis szeletét képesek érzékeltetni annak az elképesztő ötletparádénak, ami a Gardner Dozois által összeválogatott A legjobbak legjobbjai novelláit jellemzi. A monstre kötet 38 irományából a zsáner rajongói minden bizonnyal meglelik majd a kedvenceiket, de a science fictionnel csak most ismerkedők talán jobban teszik, ha máshol kezdik a barátkozást.

Gardner Dozois (szerk.): A legjobbak legjobbjai. Két évtized legjobb science fiction novellái

Gabo Kiadó, 2019, 896 oldal oldal, 6990 HUF

 

Dozois szerkesztői munkásságának jelentőségét talán semmi sem mutatja jobban, mint a science fiction legrangosabb elismerésének számító Hugo-díjak, amit legjobb szerkesztőként nem kevesebb, mint 15 alkalommal nyert el az Asimov’s Science Fiction magazinnál töltött ideje alatt. Az általa közszemlére bocsájtott művek összesen 44 Hugo-, 41 Nebula- és 32 Locus-díjban részesültek, amik szintén tanúskodnak a szerkesztő éleslátásáról, előremutató zsáneralakító szemléletéről. A 2018-ban elhunyt szerkesztő utolsó gyűjtése elsősorban az általa szerkesztett magazinok 2002-2017 között megjelent műveiből szemezget, de akadnak olyan novellák is, amelyek megjelenéséhez korábban nem volt köze. Így az összeválogatott kisprózák remek betekintést nyújtanak Dozois személyes ízlésébe. Az írások nagy többsége részletes világépítéssel rendelkezik, viszonylagos rövidségük ellenére mégis megállnak a saját lábukon. A történetekben persze nem csak a gazdag környezet és világkép bemutatása a fontos, hanem a sztorikban megbúvó tartalom is. A technológiai szingularitás, a háborúk pokla, kényes bioetikai, gender-, ökológiai kérdések, poszt- és transzhumanizmus vagy éppen a túlcsorduló érzelmek mind központi elemmé válnak egy-egy írásban. A könnyed űrkalandokat keresők, vagy éppen a szórakoztatóbb ponyvákért rajongók így némileg csalódottak lehetnek, de a szövegek gondolati gazdagsága hosszú időre képes lehet meghatározni eszmecseréket.

Ahogy a novellák tartalma, úgy formájuk és elbeszélésmódjuk is meglehetősen változatos, valamint számos alzsáner és zsánerhatárokon táncoló (vagy azokat jóindulatúan figyelmen kívül hagyó) mű is szerepel. A fantasy, a tündérmese vagy éppen a weird irodalom felé kacsintgató írás ugyanúgy előfordul, mint hard sci-fi, clock- vagy steampunk. De az olyan klasszikus sci-fi toposzok is előkerülnek, mint a disztópiák, első kapcsolatfelvételek és a Mars meghódítása. A grandiózus, nagy ívű történetek mellett ugyanúgy előfordulnak minimalista darabok, vagy kamaradrámák; a sodró lendületű, akciódús írásokat pedig bensőséges, érzelmekben dúskáló novellák váltják. Szerencsére Dozois úgy rakta sorrendbe a novellákat, hogy az esetek többségében – ha kis mértékben is, de – tematikában, tónusban, esetleg kulcsszavakban vagy környezetben kapcsolódnak egymáshoz. Laza kapcsok ezek, de éppen elég kapaszkodót nyújtanak ahhoz, hogy kellemes élmény legyen átlendülni egyik szövegről a másikra.

A kötetben szereplő szerzők között az itthon is jól ismert, mára a sci-fi klasszikusaiként emlegetett alkotók mellett feltörekvő ifjak, és kevésbé előtérbe tolt írók is megtalálhatóak. Míg Alastair Reynolds, Greg Egan, Ian McDonald, Robert Charles Wilson és Charles Stross az előbbi, Sam J. Miller, Yoon Ha Lee, Ken Liu, Aliette DeBodard, Rich Larson, és a James S. A. Corey név alatt alkotó páros az utóbbi tábort erősíti egy-egy írással. Tekintve, hogy minden novella kiemelkedő a maga nemében, kifejezetten nehéz ügy olyanokat említeni, amelyek a mezőny fölé kerekednek. Az általánosításoktól elrugaszkodva azonban mégis vannak olyan sarokpontjai a kötetnek, amik jól jellemezhetik a kötetet.

Alastair Reynoldstól az A szánkészítő lánya a szerzőre jellemző ütőképes prózával mesél egy fiatal lányról, akit folyamatos szexuális erőszak fenyeget egy posztapokaliptikus jövőben. A Hol aranyalma is terem Kage Bakertől két szögesen eltérő családi körülmények között felnövő marsi fiú történetét meséli el, akiknek a sorsa úgy fonódik egybe, hogy szinte szerepet cserélnek. Baker szikár, egyszerű szövege remekül adja vissza az eltérő szociális környezetből érkező gyerekek világszemléletét. David Moles Finisterra című írásában a repülő földrészek szó szerint megelevenednek. A zaratán nevű monumentális repülő lényekre vadászó társaság sztorija közben Moles olyan aktuális kérdéseket boncolgat, mint az anyagi haszonszerzés miatt elkövetett környezetkárosítás, és annak ökológiai hatásai. A Robert Charles Wilson által írt Utriusqe Cosmi – Mindkét kozmosz egy furcsa, pszichedelikus látomáson keresztül fedi fel központi témáját, hogy végül egy pszichológiai parabolává alakuljon az elme traumákkal való megküzdéséről. Daryl Gregory a Lord Grimm illusztrált életrajzában pedig egy szürreális világba helyezi háborús cselekményét, ahol mindennaposak a halemberek, géphuszárok, lépegetők. A szuperhősök és szupergonoszok összecsapásában pedig az ártatlan civilek leírhatatlan borzalmakkal néznek farkasszemet.

De a műfaj ünneplése sem marad el: Allen Steele az A Mars császárában a sci-fi gyógyító erejéről mesél meghatóan szomorú, de végül mégis katartikus, felemelő módon. Ken Liu és Sam J. Miller írásai érzékenyebb húrokat pengetnek, legyen szó akár eltérő kultúrából származó házastársakról (Egy teherszállító zeppelin útjának krónikája), vagy éppen egy titkokkal övezett apa-fiú kapcsolatról (Jégtömbök). A testcsere, vagy tudatátültetés több novellában is előfordul, mint például James S. A. Corey-tól az A változás foka című letaglózó testhorrorba hajló brutális írásában, ami mélyen belenyúl a poszthumanista identitásválságba is. És ha már testhorror: Peter Watts Dolgok című novellája a méltán népszerű John Carpenter-film, az A dolog című film cselekményét dolgozza fel az alakváltó monstrum szemszögéből.

A kötet fordítói. Galamb Zoltán, Hári Katalin, Huszár András, Juhász Viktor, Kemenes Iván, Kleinheincz Csilla, Márton Zsófia, Miks-Rédai Viktória, Pék Zoltán, Pétersz Tamás, Roboz Gábor, Tamás Gábor, Varró Attila, Vitális Szabolcs.

A humoros írások némileg alulreprezentáltak ugyan, de Charles Stross és Pat Cadigan művei (A kóborló farm; A lánylény, aki átment szusiba) képesek lehetnek mosolyt csalni az olvasók arcára.

A legjobbak legjobbjai valódi erénye tehát a nagyfokú, minden területre kiterjedő diverzitásában rejlik. A befogadás élményét ezért nagyban befolyásolhatja a személyes ízlés – mint ahogy a keletkezését is az alakította. Akinek kicsit is fontos a fantasztikus irodalom, minden bizonnyal akkor jár a legjobban, ha nem megy el csendben a kötet mellett. A Dozois által válogatott novellafüzér nemcsak remek keresztmetszetét adja a kortárs sci-finek, de az írásokban felbukkanó progresszív gondolatok, nyitva hagyott kérdések, spekulatív tűnődések, de akár az írástechnikai fogások is tartalmas beszédtémával szolgálhatnak.          

Szerző: Laki Péter

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!