A magyar foci elég okot ad a trollkodásra

.konyvesblog. | 2015. február 16. |

olvasonk_szerint_2_2.JPG
A Facebokon 2012-ben berobbanó Trollfoci 2 évvel az indulása után máris könyvet publikált. Társszerzőnek azt a Rekop Györgyöt nyerték meg, aki jóval korábban teljes mellszélességgel állt be a trolloldal mögé, hiszen nemcsak a kezdeményezés humoros oldaláért, hanem szurkolóként a labdarúgórészéért is felelni tud. A könyv egy szűk baráti társaság ötletének sikertörténetét írja le: a néhány embernek szerkesztett oldal 2 év alatt 200.000 követőt állított maga mellé. A szájt egyébként abban különbözik a külföldi labdarúgással foglalkozó trolloldalaktól, hogy szinte kizárólag a magyar focival foglalkozik - így sokkal elgondolkodtatóbb e hamar jött népszerűség, hiszen megmutatja, mégis sokan szeretik a honi futballt. A készítők nemrégiben számos interjút adtak írott és online újságoknak, rádióknak, tévécsatornáknak, így adta magát a kiépített kapcsolati háló, hogy tapasztalataikat, élményeiket előbb-utóbb könyvformába öntsék. A négy adminisztrátor és Rekop György írásaiból áll össze a Trollfoci.

Rekop György és az Adminok – Trollfoci

Twister Media Kft,, 2014, 304 oldal, 3490 HUF 

B-

 

Inkább publicisztikát olvashatunk némi naplószerű beütéssel, semmint valódi történelemkönyvet, és e megállapításra a stílus is ráerősít: szókimondó, karakán, olykor trágár szavakkal tűzdelt részletek bukkannak fel, melyek azonnal a magyar foci, de főleg a magyar hétköznapok világába repítenek bennünket. A könyv alapvetően két részből áll: huszonöt fejezeten át a Trollfoci világába nyerhetünk betekintést, és ezek közé épülnek be az ún. Mennyei történetek tizenhárom részben. Utóbbiak néhány soros anekdotákból tevődnek össze: klasszikus népi gyűjtések, hiszen az oldal olvasói küldték be személyes élményeiket egy-egy alacsonyabb osztályú megyei mérkőzés hangulatáról, legyen az akár a pályán, akár a lelátón (korláton túl) történt esemény, és a szerzők ezekből válogatták ki a legjobb száz, olykor meghökkentő, ám minden esetben mulatságos közjátékot.

A fő fejezetek azonban nem egységesek, a zsurnaliszta stílus a Trollfoci mérföldköveit hivatott leírni egymástól különállóan. Olyan külföldön játszó labdarúgók „célponttá válását” örökítik meg, mint Szalai Ádám és Bajner Bálint, akik nyilatkozataikkal kerültek reflektorfénybe, kivívva a Trollfoci érdeklődését. Emellett a legutóbb szövetségi kapitányok, Egervári Sándor és Pintér Attila munkáját is éles kritikával illetik a szerzők, a tényeket (értsd: a sikertelenséget) figyelembe véve jogosan. Az oldal 2013-ban nőtte ki magát meghatározóvá, amikor elérték a 100000 követőt, és épp ebben az évben történt az ominózus bukaresti és amszterdami vereség is, elmondható tehát, hogy minden egyes kudarc a Trollfoci malmára hajtotta a vizet. Pedig nem győzik hangsúlyozni, hogy reménykednek abban, hogy a jövőben minél kevesebb munkájuk lesz, mert az a magyar futball felemelkedését jelentené. A legszomorúbb fejezetek közé tartozik a negyedik, ami 1986-tól veszi sorra a magyar válogatott teljesítményét. E kör- és kórképről azt hihetnénk, merő túlzás, amit olvasunk, ám a groteszk epizód meglehetősen realista, továbbgondolva pedig az az olvasó érzése, ilyen előzmények után nem csoda, hogy 2012-ben a trollkodás mellett döntött néhány magyar srác.

Hasonló szabadossággal Sajó László beszélt Öt és felesében a sportág magyar viszonyairól. Nehéz lenne azt mondani, hogy a hazai sporteseményeket nem követők épp ezzel a könyvvel kapnak kedvet ahhoz, hogy leüljenek a tévé elé, vagy kilátogassanak a stadionokba, de egy biztos: a mű pontos képet fest az elmúlt 2 évben idehaza történtekről. Egyszerre szórakoztató és borús, átélhető és kívülálló, barátságos és félelmetes. A témában jártasak hamar végigolvashatják, a laikusoknak kéziszótár segít az új kifejezésekben, rövidítésekben, álnevekben történő eligazodáshoz.

A Trollfoci a legjobb dolog, ami a honi labdarúgással 1986 óta történt. Évek múlva talán más szép sikerekkel is gazdagabbak lehetünk.


Szerző: Frank Lajos

 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.