A kép a Cameron Post rossz nevelése című filmből van
Könyvekkel temetik be a mélyen kiásott árkot? Az egyik oldalon a homoszexualitásról lenevelő táborról szóló regény, a másik oldalon egy tudós, aki a könyvében alapvetően azokon szeretne segíteni, akik nem tudnak megbirkózni homoszexualitásukkal. Messziről nézve, mivel a regény főhősének semmi baja a homoszexualitásával, csak a környezetének, olyan, mintha egy hosszútávfutó versenyezne egy sprinterrel magasugrásban, de meglátjuk a végeredményt. Jöjjenek a részletek!
Minden ott kezdődött, hogy január 16-án az M5 Ez itt a kérdés... című műsorában a homoszexualitás gyógyítása volt a téma, amit a következőképp vezettek fel:
"Állapot? Betegség? Torzulás? Vagy csak a sokat emlegetett másság? Nem, kérem, ne legyintsenek, és ne forduljanak el indulatosan azzal a gondolattal, hogy: »Ugyan, kit érdekelnek ők?«"
Az Athenaeum Kiadónál most jelent meg Emily M. Danforth regénye, a Cameron Post rossz nevelése, amiből egyébként a Könyvesblogon bemutattunk egy hosszabb részletet. A történet főhőse Cameron Post, akinek a szülei meghalnak, így soha nem derülhet ki számukra, hogy egy lánnyal csókolózott. A lány mélyen vallásos nagynénjéhez kerül a Montana állambeli kisvárosba, Miles Citybe, ahol egy nap találkozik Coley Taylorral, aki az iskola jócsávójának a csaja. Összebarátkoznak, úgy néz ki, hogy a barátságnál több is kialakulhat köztük, de a nagynéni résen van, és elküldi Cameront az Isteni Ígéret Keresztény Iskola és Gyógyítóközpont bentlakásos nevelőprogramjába.
A 2012-es regényből film is készült Chloë Grace Moretz főszereplésével, ami elhozta Sundance-ből a zsűri nagydíját.
A lényegre térve: az Athaeneum Kiadó elküldte a könyvet az Ez itt a kérdés... című műsor szereplőinek, Szőnyi Szilárd újságírónak, Hodász András katolikus papnak és Trombitás Kristóf műsorvezetőnek:
Emily M. Danforth: Cameron Post rossz nevelése
Athenaeum Kiadó, 2019, 440 oldal, 3199 HUF
Szeretettel ajánljuk értő figyelmébe Emily M. Danforth Cameron Post rossz nevelése című művet.
A szerző a Rhode Island Főiskola docense, kreatív írást és irodalmat tanít. Miles Cityben, Montanában született, ahol a Cameron Post… története is játszódik. Egyetemi évei alatt „bújt elő”, vállalta fel leszbikusságát.
A regény a címben is szereplő tizenkét éves lány sorsáról szól, aki elveszíti a szüleit egy autóbalesetben, azon a napon, amikor először csókolózik a legjobb barátnőjével, Irene-nal.
Cameron a mássága miatt kirótt isteni büntetésként éli meg szülei elvesztését, a bűntudat évekig kíséri őt. De nem csak a lelkiismeretével kell megküzdenie. Nevelőszülője egy szexuális átnevelő programba utalja, amellyel, legalábbis ő úgy gondolja, lehetőséget biztosít számára, hogy ne kelljen egész életében homoszexuálisként élnie. Ez persze a lány számára kényszer, a kép pedig, amivé formálni akarják, csak született természete megerőszakolása árán valósítható meg.
De ami ennél is fontosabb, hogy az ügyes és provokatív marketingakcióra reagált Hodász és Szőnyi, akik vállalták a könyv elolvasását, sőt ők is küldtek egyet, Joseph J. Nicolosi Szégyen és kötődésvesztés című művét, amit a szerző azoknak ajánl, akik "nemkívánatos homoszexuális vonzalommal" küzdenek, illetve az ő terapeutáiknak. Egyébként a szerző hozzáteszi, hogy "nem szándékom csorbítani azok jogait, akik boldognak érzik magukat meleg identitásukban":
Joseph J. Nicolosi: Szégyen és kötődésvesztés
Harmat Kiadó, 2016, 2786 HUF
"Tisztelt Athenaeum Kiadó!
Irodalomszerető emberként örömmel fogadtuk Cameron Post rossz nevelése című kötetüket, melyet az M5 tévécsatorna homoszexualitással foglalkozó műsorának vendégeiként ajánl „értő tanulmányozásra”. Engedjék meg, hogy figyelmességüket mi is könyvvel, Joseph J. Nicolosi Szégyen és kötődésvesztés című munkájával viszonozzuk, melyet a mai napon postára adtunk önöknek.
Ezzel a gesztussal egy baráti kihívásra invitáljuk önöket: mi elolvassuk Emily M. Danforth regényét, önök pedig Nicolosi professzor úr munkáját. Ez utóbbiból kiderül: a néhai amerikai szakember nevével fémjelzett pszichológiai irányzat képviselői kizárólag olyan, a homoszexualitásukkal megbékélni nem tudó/akaró személyeknek kínálnak (tudományosan megalapozott) segítséget, akik önkéntesen fordulnak hozzájuk. Ilyenformán nem tudunk másra gondolni, mint hogy az önök levelét közlő sajtóhír, miszerint a tévéműsor „a könyv témáját is adó szexuális átnevelő táborokról” szólt, csupán jóindulatú tévedés lehet, amit annak tudunk be, hogy önök vagy nem látták a műsort, és/vagy még nem olvasták Nicolosi professzor korszakalkotó munkáját.
Sőt, úgy tűnik, ez utóbbit maga Emily M. Danforth sem, aki az alább linkelt interjúban elismeri, hogy a cselekmény nagy része a képzeletének terméke, ugyanis nem volt alkalma elmélyedni a reintegratív terápia részleteiben. Saját elmondása alapján ami tapasztalatot viszont szerzett, abból azt szűrte le, hogy az általa megismert „átnevelőtáborok” a valóságban az Anonim Alkoholisták találkozóihoz hasonló meghitt közösségi alkalmak, melyek szervezőiben jószándékú embereket ismert meg, és gyűléseiken semmiféle félelmet nem tapasztalt.
Munkájukhoz jó egészséget kívánva, üdvözlettel:
Hodász András plébános
Szőnyi Szilárd újságíró"
Alapvetően jó dolog, hogy egy fontos témában a felek kíváncsiak a másik véleményére is, sőt még közös nevezőt is találnak, a könyveket. Most mindkét fél olvasni fog, remélhetőleg megosztják olvasmányélményeiket is. Mi hamarosan cikkben mutatjuk be a Cameron Post rossz nevelése című regényt.
