Igazából hónapok óta egy izgalmas kérdés van a referenciális olvasatoktól elidegenült hazai irodalmi életben, hogy ki az a Spiegelmann Laura, (blogja itt) a titokzatos blogger, aki a Magvető kiadónál megjelent első kötetével megérkezett az irodalmi életbe. A berobbanás egy elég túlzó metafora lenne, mert a kiadónak láthatóan ötlete nincs arra, hogyan lehetne eladni egy ennyire izgalmas városi legendát, mert Spiegelmann Laura jelenleg egy városi legenda (interjú vele a Literán). És ennél jobb gerillamarketing nem kell semminek.
1, nem tudni, ki a szerző, sok a legenda
2, jó a szöveg
3, szép a könyv
4, sok szó esik a dugásról és a pináról benne
A kiadónak az elsőkötetes szerzővel nagy esélye van arra, hogy ne csak Kertész Imrét és Esterházy Pétert vegyék az olvasók, hanem egy érdekes bemutatkozó regényt is, hiszen nagyon kedvező a könyvet körbevevő hájpolás. A könyvben egy harminc feletti nő alkoholos és szexuális dolgait ismerhetjük, elég érzékletesen elénk tárva azt (Bán Zoltán András szerint a seggbekúrós részt nem írhatta férfi, mire jött Kiss Noémi válasza, hogy a nimfomán hülye picsa vagyok mondatot nő nem írhatta). Nincs jobb a legendagyártásoknál, annál a nyomozásnál, hogy kiolvassuk a szövegből a szerző nemét, személyiségét, korát, vagy hogy feltűnjön, túl közel lakik Garaczihoz.
Mindenki tippel, főleg Garaczira, néhányan a feleségére is tippeltek, de tényleg néha mindent tudó írók szemébe nézek, megkérdezem, hogy tudod? És nem tudják, persze a rutinosabbja próbálja elhitetni, hogy tudja, de látszik, hogy nem tudja. A Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett hétvégi rendezvényen gtalkon bejelentkezett Spiegelmann Laura, Kiss Noémi közvetítette neki a kérdéseket (ki vagy te, férfi vagy etc.), Kukorelly mint egy rossz diák be is kiabált, hogy ez a kutyát nem érdekli. Pedig mindenkit izgat, ki Spiegelmann Laura.
Végezetül álljon Garaczi László mondata arról, milyen viszony fűzi Spiegelmann Laurához: "Ezt a könyvet nem én írtam." Persze hájpolás közben mondhajtuk azt, perszehogy nem, hiszen azt Spiegelmann Laura írta, belemehetnénk a szerzőségről való ismereteink kritikai vizsgálatába, de ebben a pillanatban higgyük el Garaczinak, hogy nem ő írta, hiszen tök mindegy, ki jegyzi.
Garaczi tett róla, hogy mindenki vele azonosítsa Spiegelmann Laurát:
"Spiegelmann Laura én vagyok, mondhatnám, ha én lennék Spiegelmann Laura (miért, nem én vagyok?), a név tehát ez esetben is félrevezető, nem tudható, kit rejt a név, kit takar ki, a szerző halott, a tettes ismeretlen, a szövegek pedig blogbejegyzésként jelentek meg a múlt év közepétől, később folyóiratokban találkozhattunk velük." TOVÁBB a teljes szöveghez>>
