B+
Tony Mendez, Matt Baglio: Az Argo-akcióPartvonal Kiadó, 304 oldal, 2012, 2797 HUF.
„Ha ennek vége lesz, mindannyian könyvet akartok majd írni róla – mondtam. – Ne tegyétek.”
Ben Affleck Argo-akció című filmje nagyot nyert éjszaka az Aranyglóbusz-gálán: a színész-rendező valódi történeten alapuló túszmentő sztorija kapta a legjobb dráma és a legjobb rendezés díját is. Az Argo alapja egy izgalmas, minden részletre kiterjedő regény.
Jó pár évvel az Argo-akció után a CIA minden hájjal megkent ügynöke, Tony Mendez azonban mégis úgy döntött, hogy megírja az egész sztorit. Igaz, nem ő találta ki, hogy fejtse fel a szálakat, és avassa be az olvasót a szupertitkos művelet részleteibe. A kilencvenes évek vége felé ugyanis éppen a CIA vezetői voltak azok, akik arra biztatták Mendezt, hogy történetével álljon ki a nyilvánosság elé; a valódi okokról legfeljebb találgatni lehet.
A könyv a film bemutatásával nagyjából egy időben jelent meg, aki azonban a politikai thriller feszült jeleneteire számít, az lehet, hogy egy kicsit csalódni fog. Az Argo-akció ugyanis (a könyv) sokkal inkább egy részletes, a hátteret megvilágító és a politikai mozgatórugókat is bemutató számvetés arról, hogy 1980 legelején miként mentett ki a CIA hat amerikai diplomatát Iránból, miközben javában zajlott még a túszdráma.
Csak emlékeztetőül: 1979 novemberében iszlamista fegyveresek egy csoportja elfoglalta a teheráni amerikai nagykövetséget, ahol túszul ejtette a követség alkalmazottait. 444 napig tartották őket foglyul, azt követelve, hogy az Egyesült Államok szolgáltassa ki Iránnak az ország korábbi vezetőjét, Reza Pahlavi sahot. Jimmy Carter mentőakciót is indított a túszok kiszabadítására, de az csúfos kudarcba fulladt (az esetleges okokról Mendez is beszámol könyvében), és a túszdráma, pontosabban az amerikai kormányzat tehetetlensége meg is pecsételte Carter elnök politikai sorsát.
Amit azonban azokban a napokban kevesen tudtak, hogy hat embernek még időben sikerült kiszöknie a követségi épületből. Nekik végül a kanadai nagykövetség diplomatái nyújtottak menedéket, de tudni lehetett, hogy ha kiderül, hol rejtőznek, kémkedés vádjával azonnal bíróság elé állíthatják őket. Mendeznek tehát az volt a legfőbb feladata, hogy kitalálja, hogyan hozza ki a hat amerikait Iránból.
A könyv a részletes politikai-történeti háttér felvázolása mellett betekintést enged a CIA fedett módszereibe is. Mendez szerint például az esetek döntő többségében a legegyszerűbb, a legunalmasabb vagy a leginkább testhezálló fedőtörténetek működhetnek, melyeket az alany a leghitelesebben végig tud játszani: „Bármilyen álindokot találunk is ki arra, hogy miért vannak Iránban, annak valami olyasminek kell lenni, amit annyira könnyedén magukra tudnak ölteni a vendégek, akár egy öltönyt, sőt, teljesen azonosulniuk is kell vele, mintha az lenne a második egyéniségük.”
A CIA-s agytrösztök több ötletet is felvetettek, Mendez végül mégis az egyik legőrültebb és leghihetetlenebb változat mellett tette le a voksát. Filmes stábot kreált, amelynek tagjai – a mese szerint – egy kitalált film, az Argo miatt utaztak Iránba. Már csak a dolog hátterét kellett megkomponálni. És itt jön a történet legzseniálisabb része: ahhoz ugyanis, hogy a fedősztori hiteles legyen, az utolsó szögig klappolnia kell mindennek. Mendez oldalakon keresztül ecseteli, hogyan hintették tele a hollywoodi sajtót a készülő film tervével, hogyan béreltek produceri irodát Los Angelesben, és hogyan szabták a „stáb” tagjainak karakterét a diplomaták személyiségére.
Nagyon részletes, dokumentációs igénnyel megírt, stílusában talán szárazabb, de éppen ezért tényszerűségre is törekvő könyv lett Az Argo-akció (hogy a volt CIA-s mennyit és mit hallgatott el a tényleges eseményekről, azt valószínűleg soha nem fogjuk megtudni). A szövegnek ugyanakkor egy szigorúbb szerkesztői szem nem ártott volna, így akkor talán a Saskarom-akció elleni tiltakozásul Cyrus Vance is inkább külügyminiszterként, nem pedig – a szöveg szerint – államtitkárként nyújtotta volna be a lemondását. Apróság, Mendez szerint azonban éppen az ilyen részletek tesznek hitelessé minden sztorit.
