Az Argo részletes útmutató túszmentéshez

Fleuriste | 2013. január 14. |

B+
Tony Mendez, Matt Baglio: Az Argo-akció

Partvonal Kiadó, 304 oldal, 2012, 2797 HUF.


„Ha ennek vége lesz, mindannyian könyvet akartok majd írni róla – mondtam. – Ne tegyétek.”

Ben Affleck Argo-akció című filmje nagyot nyert éjszaka az Aranyglóbusz-gálán: a színész-rendező valódi történeten alapuló túszmentő sztorija kapta a legjobb dráma és a legjobb rendezés díját is. Az Argo alapja egy izgalmas, minden részletre kiterjedő regény.

Jó pár évvel az Argo-akció után a CIA minden hájjal megkent ügynöke, Tony Mendez azonban mégis úgy döntött, hogy megírja az egész sztorit. Igaz, nem ő találta ki, hogy fejtse fel a szálakat, és avassa be az olvasót a szupertitkos művelet részleteibe. A kilencvenes évek vége felé ugyanis éppen a CIA vezetői voltak azok, akik arra biztatták Mendezt, hogy történetével álljon ki a nyilvánosság elé; a valódi okokról legfeljebb találgatni lehet.

A könyv a film bemutatásával nagyjából egy időben jelent meg, aki azonban a politikai thriller feszült jeleneteire számít, az lehet, hogy egy kicsit csalódni fog. Az Argo-akció ugyanis (a könyv) sokkal inkább egy részletes, a hátteret megvilágító és a politikai mozgatórugókat is bemutató számvetés arról, hogy 1980 legelején miként mentett ki a CIA hat amerikai diplomatát Iránból, miközben javában zajlott még a túszdráma.

Csak emlékeztetőül: 1979 novemberében iszlamista fegyveresek egy csoportja elfoglalta a teheráni amerikai nagykövetséget, ahol túszul ejtette a követség alkalmazottait. 444 napig tartották őket foglyul, azt követelve, hogy az Egyesült Államok szolgáltassa ki Iránnak az ország korábbi vezetőjét, Reza Pahlavi sahot. Jimmy Carter mentőakciót is indított a túszok kiszabadítására, de az csúfos kudarcba fulladt (az esetleges okokról Mendez is beszámol könyvében), és a túszdráma, pontosabban az amerikai kormányzat tehetetlensége meg is pecsételte Carter elnök politikai sorsát.

Amit azonban azokban a napokban kevesen tudtak, hogy hat embernek még időben sikerült kiszöknie a követségi épületből. Nekik végül a kanadai nagykövetség diplomatái nyújtottak menedéket, de tudni lehetett, hogy ha kiderül, hol rejtőznek, kémkedés vádjával azonnal bíróság elé állíthatják őket. Mendeznek tehát az volt a legfőbb feladata, hogy kitalálja, hogyan hozza ki a hat amerikait Iránból.

A könyv a részletes politikai-történeti háttér felvázolása mellett betekintést enged a CIA fedett módszereibe is. Mendez szerint például az esetek döntő többségében a legegyszerűbb, a legunalmasabb vagy a leginkább testhezálló fedőtörténetek működhetnek, melyeket az alany a leghitelesebben végig tud játszani: „Bármilyen álindokot találunk is ki arra, hogy miért vannak Iránban, annak valami olyasminek kell lenni, amit annyira könnyedén magukra tudnak ölteni a vendégek, akár egy öltönyt, sőt, teljesen azonosulniuk is kell vele, mintha az lenne a második egyéniségük.”

A CIA-s agytrösztök több ötletet is felvetettek, Mendez végül mégis az egyik legőrültebb és leghihetetlenebb változat mellett tette le a voksát. Filmes stábot kreált, amelynek tagjai – a mese szerint – egy kitalált film, az Argo miatt utaztak Iránba. Már csak a dolog hátterét kellett megkomponálni. És itt jön a történet legzseniálisabb része: ahhoz ugyanis, hogy a fedősztori hiteles legyen, az utolsó szögig klappolnia kell mindennek. Mendez oldalakon keresztül ecseteli, hogyan hintették tele a hollywoodi sajtót a készülő film tervével, hogyan béreltek produceri irodát Los Angelesben, és hogyan szabták a „stáb” tagjainak karakterét a diplomaták személyiségére.

Nagyon részletes, dokumentációs igénnyel megírt, stílusában talán szárazabb, de éppen ezért tényszerűségre is törekvő könyv lett Az Argo-akció (hogy a volt CIA-s mennyit és mit hallgatott el a tényleges eseményekről, azt valószínűleg soha nem fogjuk megtudni). A szövegnek ugyanakkor egy szigorúbb szerkesztői szem nem ártott volna, így akkor talán a Saskarom-akció elleni tiltakozásul Cyrus Vance is inkább külügyminiszterként, nem pedig – a szöveg szerint – államtitkárként nyújtotta volna be a lemondását. Apróság, Mendez szerint azonban éppen az ilyen részletek tesznek hitelessé minden sztorit.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.