A hazugság tizenhárom árnyalata

A hazugság tizenhárom árnyalata

.konyvesblog. | 2019. április 19. |

Ha mersz, ha engedik, ha nincs más választásod, ha szeretsz, ha becsaptak, ha magányos vagy, ha egyedül akarsz lenni, ha fontos, akinek mondod, ha lényegtelen, amit mondasz. Hazudj. Ha tudsz.

A hazugságnak is van vagy ötven árnyalata. Ebből a Menő Könyvek új kiadványa, a Hazudós, végigvesz tizenhármat. A gyerekkor szinte összes olyan helyzete bekerült a könyvbe, amikor hazudni kell, vagy hazudni muszáj: a rettenetes, maximalista és kielégíthetetlen elvárásokkal működő anyától kezdve, akinek semmit nem lehet elmondani, a szomszéd srác iránt érzett plátói szerelemig.

Hazudós (szerk. Csapody Kinga)

Menő Könyvek, 2019, 296 oldal, 2990 HUF

 

Nehéz egyetlen kedvencet kiválasztani a sok történetből, hiszen olvasóként valamilyen módon mindegyikkel tudunk azonosulni. Az ember naponta többször is hazudik, nyilván velem is előfordult már ez-az. A kíváncsiság kedvéért még a National Geographic hazugság-gyakoriság-mérőjét is kipróbáltam (a korosztályomban napi 2 hazugság az átlag) – de bevallom, azért vannak napok, amikor ezt biztosan nem tudom tartani.

Pedig én még szerencsésnek is tarthatom magamat, mert nem treníroztak hazugságra. Nem úgy, mint Bencze Blanka írásának főhősét, Borit, aki egy jövőben képzelt gimiben egy jövőbeni képzelt Nemzeti Alaptanterv szerint hazugságórákra kénytelen járni. Itt minden gyerek megtanul kamuzni, meg hamis valóságú Instagram-képeket és ál-Coelho-idézeteket gyártani. Milyen kár, hogy Bori ettől konkrétan kiütéses lesz, pedig szuperül felkészítené őt az életre Rónai tanár úr.

Érdekes módon a kötetbe több terhességgel kapcsolatos történet is bekerült. Úgy tűnik, a nagy élet-hazugságok, és a kis füllentések, meg a sorsdöntő elhallgatások jó része azzal a pici borsószemmel kezdődik a nők méhében, vagy a két csíkkal a terhességi teszten. Dragomán György egy egészen izgalmas monológot írt a gyerek utáni vágyról, arról, hogy hogyan zabálhatja fel a párokat az eredménytelen próbálkozás, meg hogy miért olyan nehéz kérdés az örökbefogadás. Erdős Zsuzsanna egy egészen elképesztő történetet kanyarított arról, hogy a gyermekvállalás mennyire képes belobbantani a saját gyerekkori élményeinket: lélegzetvisszafojtva olvastam, hogy mit tesz Kata, a főhős, akinek már szülnie kellene, nyomni a babát, nehogy elakadjon a szülőcsatornában, de ő csak azt kiabálja, hogy az kell neki, hogy a gyerek apja megígérje: „Esküszöm neked, úgy neveljük együtt ezt a gyereket, hogy olyan őszinte maradjon, mint amilyen őszintének született.” A Korlátok nélkül az egyik legmélyebb átéléssel megírt történet ebben a könyvben.

Háy János rövid meséje is a terhesség témája köré szerveződik, és ezzel Háy elhozta a leggyönyörűbb kép díját:

„Mint egy szerszám nyele, olyan volt a férfikéz az asszony kezében. Egy kalapácsé.”

Egészen mélyre ment nálam Jászberényi Sándornak A szobrok című novellája is. Adhat-e egy hazugság értelmet egy értelmetlen halálnak. Van-e egyáltalán olyan halál, aminek van jelentése vagy jelentősége. Ez a történet lassan, megfontoltan hömpölyög előre, alig van benne történés, mégis minden belefér, ami egy élet kapcsán, vagy egy nem túl jó anya-gyerek kapcsolat mentén elmondható. Nagyon szép írás, ami egy halál-hazugság története. Az egyik legfelnőttebb írás ebben az ifjúsági kötetben. Biztos vagyok benne, hogy imádni fogják a kamaszok.

Bemutató. A kötetet a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatják be. Mikor? Április 28-án 16 órakor. Hol? A Millenáris Szabó Magda termében. Részletek ERRE>>

Van azonban ebben a gyűjteményben a terhességek és halál-hazugságok mellett élet-hazugság is. Karafiáth Orsolya Szemfénye. Brutálisan jó, nagyon igaz, magával ragadó történet, és miközben olvastam, végig az volt bennem, én ezt ismerem, én őt ismerem. Szerintem nincs középiskola, ahol ne lenne olyan lány, aki a sminkje, elutasító-mogorva viselkedése, vagy durva ruhái mögé bújik. Olyan magányosság és magára hagyottság van ebben a Karafiáth-főhősben, hogy legszívesebben bemásztam volna a sorok közé, hogy megöleljem, hogy elmondjam neki, én itt vagyok, meghallgatom, rám számíthat, én nem csapom be, odafigyelek rá, nekem ő fontos. Olyan vágyakozás van ebben az elbeszélésben a szeretet és elfogadás iránt, hogy az valami egészen mellbevágó. Rengeteg kamasz van ma Magyarországon, akinek szüksége lenne egy olyan felnőttre, aki végre odafigyel rá, és aki azt mondja: „Szeretlek, és úgy fogadlak el, ahogy vagy”.

Szintén imádtam a könyvben Mészöly Ágnes történetét, a Szótagszámot. A fekete pedagógia mintapéldánya a napközis tanárból osztályfőnökké avanzsált Zsó nyanya. Cseppet sem szerethető, cserébe viszont utálatos és gonosz, aki pont annyira képes összetörni egy gyerek önbizalmát, mint amennyire lényegtelen számára, hogy az osztályába járó gyerekek mit éreznek. Tudom, hogy sajnos sok ilyen tanár van. Talán azért is örültem annyira, hogy egy ilyen történet is belefért a kötetbe – hátha azok a gyerekek, akik az életben is kifogtak maguknak egy Zsuzsa nénihez hasonló szörnyeteget, a történetet olvasva rájönnek, hogy a hiba nem bennük van.

Mi az U18? Új rovatot indítottunk, amely kimondottan a 18 év alattiakra fókuszál. A rovatban elsősorban gyerek- és ifjúsági irodalmi könyveket fogunk bemutatni, de tervezzük, hogy időről időre olyan könyveket is beemelünk, melyeket a kiadójuk alapvetően a felnőtt olvasóközönségnek szánt, az adott kötet témája, érzékenysége miatt azonban a fiatalabb olvasók is bátran a kezükbe vehetik. A rovat eddigi cikkeit itt találjátok!

 A Hazudós egy izgalmas és sokszínű kötet lett. Persze változó a történetek színvonala, de mindegyik szerethető, és sokat tud adni azoknak a gyerekeknek és fiataloknak, akik olvassák. Azt hiszem, nincs gyerek, akinek ne mondták volna életében legalább egyszer, hogy „ne hazudj”. Ezeket a történeteket olvasva persze nyilvánvalóvá válik, hogy nem az a kérdés, miért hazudok, hanem hogy miért ne(m).

Szerző: Gyurkó Szilvia

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.