Nyáry Krisztián: Könyörögtek neki, mégsem állt kötélnek

Nyáry Krisztián: Könyörögtek neki, mégsem állt kötélnek

Nemcsak saját önérezte és alkotói szabadsága, hanem a kiegyezés múlott Arany János döntésén. Miért és kiket utasított vissza Petőfi barátja és hogy alakította ez a magyar történelmet? Az Így döntöttek ők sorozatban magyar írók, költők életének eddig kevéssé ismert, mégis meghatározóvá vált döntéseiről mesél Nyáry Krisztián az OTP Bank támogatásával.

Wenckheim Béla belügyminiszter és Eötvös József kultuszminiszter 1867. nyarán személyesen zarándokoltak el Arany János lakására, hogy rábeszéljék a költőt: fogadja el a legmagasabb állami kitüntetést. Arany addigra már háromszor utasította vissza a Szent István Rendet. A Mária Terézia által alapított rendjel korábbi birtokosainak soraiban találunk szövetséges királyokat, politikusokat, az udvarhoz hű arisztokratákat, de költőt egyet sem. Az a kevés polgári személy, aki a kitüntetésben részesült, automatikusan bárói címet is kapott. 

 Arany János nemcsak származása, hanem politikai múltja miatt is kilógott a rend tagjai közül. Mégis óriási politikai jelentősége volt annak, hogy a kitüntetés díjazottja legyen. Ha Petőfi barátja, a nemzet költője elfogadja a két héttel korábban magyar királlyá koronázott Ferenc Józseftől a rendjelt, azzal jelképesen is lezárul a 48-as magyarok és a bécsi udvar kiegyezése. Ráadásul pár évvel korábban a megbékélést kereső uralkodó egyszer már ki akarta tüntetni Aranyt. Cserébe csak egy üdvözlő verset várt volna el az udvar. 

A költő ekkor visszautasította a kitüntetést, és megírta A walesi bárdokat.

Bár a vers csak később jelent meg, mindenki tudta, hogy Aranynak mi a véleménye a császári kegyről. 

 Éppen ezért volt fontos a kiegyezést létrehozó politikusoknak, hogy Arany jelképesen is megbékéljen az uralkodóval. 

A költőt kész helyzet elé akarták állítani, biztosak voltak benne, hogy utólag nem fog botrányt csinálni, ha neve megjelenik a kitüntetettek között. 

Arany valahogy megneszelte a tervet, és azonnal levelet írt Eötvös Józsefnek: „Valami rendjelt emlegetnek. Ha még lehetséges, múljék el tőlem e pohár!”  Eötvös levélben, majd személyesen is könyörgött a költőnek, hogy fogadja el a díjat. Arany azonban kitartott álláspontja mellett, és még a belügyminiszternek is megírta, hogy alkotói szabadságát érezné veszélyben, ha igent mondana.

 A helyzet botránnyal fenyegetett. 

A két miniszter ezután kereste fel lakásán a költőt.  Arany ekkor hozta meg salamoni döntését: a kiegyezés ügyének nem akar ártani, ezért nem költőként, hanem az Akadémia titkáraként elfogadja a kitüntetést, a bárói címet azonban visszautasítja, a rendjelt pedig soha nem fogja viselni. Az ünnepélyes ceremóniára sem ment el, a kitüntetést postán küldték el neki, ki sem bontotta. Így önérzete sem szenvedett csorbát, de a kiegyezéshez is megadta jelképes áldását.

A pénzügyeid tervezéséhez nem kell életre szóló döntéseket hoznod. Az OTP Bank rugalmas Bázis számlacsomagjait könnyen aktuális igényedhez igazíthatod. A számlacsomagokról az OTP Bank honlapján és a bankfiókokban tájékozódhatsz.