Amióta megláttam őt az előadóterem ajtajában, az orra hegyére csúszott szemüvegével, tényleg jobb ember akarok lenni. Előtte nem nagyon töprengtem azon, hogy megérdemlek-e valakit, de Adèle az a fajta nő, aki mellett megkérdőjelezed az ilyesmiket. Mintha minden nem neki súgott szó átkozott, és minden nem hozzá vezető út felesleges volna. Hat dicsőséges hónapig kúsztam a nyomában mint borostyán a ház falán.
És kúsznék még sokkal tovább is, ha nem kéne visszatérnie Párizsba.
Egy héttel a távozása előtt, Adèle megkért, hogy menjek vele. Csak egy évre – tette hozzá majdnem szabadkozva – amíg lediplomázik. Akkor a mosogatásba temetkeztem válasz helyett. Pedig tudtam mit kéne mondanom:
hogy sosem merészkedtem távol az otthonomtól, hogy éppen kezdem felnőttnek érezni magamat a megtakarított pénzemmel és a fix munkámmal, de legfőképpen azt, hogy mennyire félek elkártyázni mindezt egy olyan kiszámíthatatlan dologért mint a szerelem.
Úgyhogy tovább súroltam a rászáradt paradicsomszószt a kiscicás tányérjairól, és a csend közös nyelvén megegyeztünk, hogy nem hozzuk többet fel a témát.
Az utolsó éjszakán annyira kimerítette a zokogás, hogy a mutatóujjamat szorongatva aludt el. Holnap fog csak igazán sírni, figyelmeztetett, mire elképzeltem, ahogy a könnyek lecsorognak keskeny madár-orrán, majd szétrobbannak a macskakövön. Arra gondoltam, mennyire szeretnék az a verzióm lenni, aki letörli őket. Aki nem mond nemet. Aki azt teszi amit szeretne, és nem azt amitől nem fél. Tovább néztem a puha, alvó testet magam mellett, és hirtelen megértettem, hogy igazából sosem volt választásom.
Két hónappal később egy Párizsba tartó repülőn ülök. És
remélem, az az énem aki egy év múlva visszajön onnan, már nem fog félni se a változástól, se a turbulenciától.
Bárhogy is döntesz, az OTP Bank rugalmasan alakítható Bázis számlacsomagjaival könnyen megtervezheted életed következő lépését. Részletek a számlacsomagokról az OTP Bank honlapján és a bankfiókokban érhetők el.
