Április 11. József Attila születésnapja, a magyar költészet napja. Ebből az alkalomból Nyáry Krisztián író, irodalmár a közösségi oldalán 20, tudományosan alátámasztott érvet sorolt fel amellett, hogy miért olvassunk a kisgyerekeknek verseket és adjunk a nagyobbak kezébe versesköteteket.
Matektanulás, kognitív fejlődés, empátia
Először is, a ritmus felismerésének evolúciós szerepe van, „enélkül nemcsak a nyelv, hanem a zene és matematika elsajátítására sem lennénk képesek. Azok a gyerekek, akiknek sok verset olvasnak, jobban teljesítenek matematikából”, írja Nyáry. Mondva, énekelve sokkal gyorsabban vagyunk képesek szövegeket megtanulni, mint pusztán olvasva, ráadásul a hangos olvasás
„több érzékszervet is igénybe vesz, ami fokozza a gyermekek tanulási élményét”.
A versek növelik a szókincset, ami segíti a gyerekek nyelvi fejlődését, a ritmus és a rímképletek ismerete pedig „elengedhetetlen az olvasástanuláshoz”, és az olvasási, írási nehézségek leküzdéséhez, sorolja Nyáry Krisztián. A költeményeknek szerepe van a kognitív fejlődésben, a szövegek értelmezésben, de az érzelmek kifejezését és megértését is segítik, ezáltal az önismeretet, az empátiát és érzelmi intelligenciát is képesek növelni.
A kreativitáson és a kritikai gondolkodás elsajátításán túl a versolvasás növeli a gyerekek koncentrációs képességét, tréningezi a memóriájukat. Ezen túlmenően azonban a stressz kezelésében is szerepük lehet, sőt akár közös családi időtöltéssé, kötődési lehetőséggé is válhatnak. Nyáry szerint azonban a legfontosabb:
„A versolvasás vagy vershallgatás mindenekelőtt primer örömforrás is a gyereknek.”
A részletes posztot itt olvashatjátok.
Fotó: Tombor Zoltán / Nyáry Krisztián Facebookja