Olyan helyzetbe kerültél, amiből nem látod a kiutat? Szeretnéd még idejében felismerni a mérgező barátságokat? Esetleg úgy érzed, eleged van bizonyos emberekből, de nehezen húzod meg a határokat? Ez a könyv egy hasznos útmutató, amely segít megkülönböztetni a toxikus és a pozitív viselkedéseket a baráti, szerelmi, családi és munkatársi kapcsolatokban.
A red flag az intő jel, figyelmeztetés, hogy valami nincs rendben: túl sok a kontroll, a manipuláció, a bűntudatkeltés. A green flag a biztonság, a figyelem és a kölcsönösség jelzése. A könyv megmutatja, hogyan különböztessük meg a mérgezőt az építőtől. A közösségi médiából is ismert pszichológus, dr. Ali Fenwick könyve közvetlen, modern és könnyen átélhető példákkal mutatja meg, hogyan működnek a baráti, szerelmi, családi és munkahelyi kapcsolataink a valóságban.
Dr. Ali Fenwick: Red Flags, Green Flags - Intő és biztató jelek az emberi kapcsolatokban
Előszó
E könyv megírása igazán örömteli élmény volt. Az elmúlt években azt vizsgáltam, hogyan fejlődnek a modern kapcsolatok, hogyan befolyásolják a gondolkodásunkat, a viselkedésünket és a másokkal való kötelékeinket a technológia, a társadalmi trendek és más, globális erők. Lenyűgöző megfigyelni, mennyire sebesen változik a világunk, és mi emberek milyen gyorsan alkalmazkodunk. A bolygónkon valahol minden nap új trend születik, és a valaha normálisnak tartott viselkedésmódok és társadalmi normák elveszítik relevanciájukat, sőt akár furcsának is tűnhetnek.
Nem meglepő, hogy sokan összezavarodnak, és megkérdőjelezik, vajon a szokásos módon kell-e viselkedniük, közeledniük másokhoz, ami a cselekvés elodázásához és helyzetek túlgondolásához vezet.
Ugyanakkor elvárás velünk szemben, hogy gyorsan reagáljunk. A világ nagy sebességgel változik, így sokan erősségnek tekintik, ha valaki képes gyors döntéseket hozni.
Csakhogy a gyors döntéshozatal buktató is lehet, és hibás, igazságtalan eredményhez vezethet. Remek képesség, ha valaki a pillanat hevében is határozott választ képes adni, jó döntéseket hoz, miközben tudja, mikor kell lelassítania, és kritikusan szemlélnie a helyzetet. A gyors döntések esetében könnyű red flagnek, vagyis intő jelnek bélyegezni valamit, ami nem tetszik nekünk a másik emberben.
„Viszlát, te bunkó, jöhet a következő!” – ez a hozzáállás manapság sokunkra jellemző. Inkább kiszállunk, ha az előrejutás lelassul, azonban ezzel rontjuk azt a képességünket, hogy adott pillanatban jól átgondoljunk bizonyos szituációkat. Ennek a hozzáállásnak köszönhető, hogy sokaknak nehezére esik a bonyolult helyzetek kezelése, ezért inkább választják a második legjobb megoldást ahelyett, hogy szemtől szemben kelljen kezelniük egy problémát.
Fontos, hogy képesek legyünk megkülönböztetni a red és green flageket, az intő és biztató jeleket, különösen akkor, amikor a kapcsolatunkban kell meghoznunk valamilyen döntést – és ezt a képességet lehet fejleszteni.
Ha fel tudjuk ismerni, melyik viselkedés egészséges, és melyik nem az, azzal sok későbbi drámától megkímélhetjük magunkat. Talán ennél is fontosabb, hogy észleljük, ha mi magunk vagyunk a red flag. Egyáltalán nem egyszerű feladat, és némi önvizsgálatot igényel, ami sokak számára kínos.
A red flag és a green flag napjaink népszerű kifejezései, amelyeket a tévésorozatok, a fiatalok kultúrája és a közösségi média is terjeszt. A jeleknek fontos szerepük van a mai társadalomban, különösen, mivel nehéz megítélni különböző viselkedésformákat, hiszen azok sokszor ma ezt jelentik, holnap már valami mást. Az intő és biztató jelek segítik a döntéshozatalt, azt, hogy körültekintőbben gondoljuk át a másokkal kapcsolatos tapasztalatainkat, és azt, hogy fejlődjünk az önvizsgálat területén.
Csakhogy a red és green flagek igen szubjektívek. Van, aki számára az intő jel valójában biztató, míg másnak a biztató jel igazából intő.
Bizonyos helyzetekben csak green flageket látunk mások viselkedésében, miközben azok annyira pirosak, hogy már szinte vörösen izzanak. Az is megesik, hogy ha valakiben intő jelet fedezünk fel, az azt jelenti, hogy mi magunk számítunk annak.
A neveltetésünk, az értékeink, a kultúránk, az élettapasztalatunk és a média formálják a hiedelmeinket, és az észlelésünket, és ezeknek következtében ítélünk valamit rossznak vagy jónak. Sajnos az agyunk sem működik hibátlanul (a kognícióban előfordulnak hibák), és a gyors ítélet ahhoz vezethet, hogy félresiklik a döntéshozatali folyamatunk. A Red Flags, Green Flags a tudomány, anekdoták, személyes történetek, eszközök segítségével fejleszti a döntéshozatali folyamatot, és segít megérteni, hogyan hatnak az emberi kapcsolatokra a legújabb viselkedési trendek.
Gyors döntés, vagy a gondolkodást fejlesztő folyamat?
A könyv megírásának egyik oka, hogy segíteni szeretnék mélyebben átgondolni mindazt, amit hisz vagy megfigyel az olvasó, szeretnék a kezébe adni egy pszichológiai szűrőt, amelynek használatával jobban meg tudja ítélni az emberi viselkedést és a mindennapi helyzeteket. Ezért szeretném, ha senki sem látná a ROSSZ-ban csak a ROSSZ-at, a JÓ-ban csak a JÓ-t. Szeretném átadni az olvasónak a képességet, hogy az intő és biztató jelek tekintetében jobb döntéseket hozzon.
Nemcsak abban szeretnék segítségére lenni, hogy gyorsan döntsön, hanem abban is, hogy lelassítsa a gondolatait, és a pillanat hevében jobb eredményre jusson. Számomra a RED azt jelenti, reflektálni, kapcsolódni, választani kell. Van, amikor gyorsan át lehet venni ezt a három pontot. Vannak viselkedésformák, amelyek valóban veszélyt jeleznek, és azt üzenik: „fuss, amerre látsz!”
Azonban a red flag sokszor csak annyit jelent, mint egy piros stoptábla: „Állj meg, várj egy percet!”
Megállunk, körülnézünk, és ha nem jön semmi, haladunk tovább. Még akkor is jobb hátrébb lépni az automatikus (vagy impulzusvezérelt) gondolkodástól, és egy kicsit elemezni a helyzetet, ha az ösztönünk a menekülést diktálná. A red flageknek különféle árnyalatai léteznek, tehát érdemes rászánni az időt, hogy jól értelmezzük ezeket. Következzen néhány példa arra vonatkozólag, hogyan kezeljük átgondoltabban az intő jeleket.
Reflexió
◉ „Várj egy percet! Itt valami nem stimmel. Megnézem kicsit közelebbről, és felteszem magamnak a kérdést, miért lettem ingerült ettől a munkahelyemen tapasztalt viselkedésmódtól.”
◉ „Valóban válaszúthoz érkezett a barátságunk, vagy csak túlreagálom a dolgot?”
◉ „Folyton ellököm magamtól a párjelölteket. El kell gondolkodnom azon, miért csinálom ezt.”
Kapcsolódás
◉ „Rendben, nézzük meg a kérdést közelebbről!”
◉ „Aha, már látom, hogy a főnököm a meggyőzés eszközeivel akar lojalitást kicsikarni, és fizetetlen túlórákat kisajtolni belőlem.”
◉ „Ez a kérdés számomra vízválasztó. Megbeszélem a barátaimmal, ők egyetértenek-e azzal, amit én gondolok.”
◉ „Kezdem megérteni, hogy a saját bizonytalanságommal és kötődési problémáimmal függ össze az, hogy mindenkit ellökök magamtól. Beszélnem kell valakivel, hogy jobban átláthassam a bennem zajló folyamatokat.”
Döntés
◉ „Alaposan megfontoltam a kérdést, és nem akarom ezt folytatni. Az értékeink abszolút nincsenek szinkronban.” (Erről a red flagről a 7. red flagben olvashatunk.)
◉ „Ez a viselkedés nem elfogadható, de szeretném, ha sikerülne rajta javítani.” (Erről a red flagről a 5. red flagben olvashatunk.)
◉ „Arra jutottam, jobb, ha egy darabig nem randizom, és szingli leszek. Magamon kell dolgoznom, mielőtt bevonzhatnám a szerelmet az életembe.” (Erről a red flagről a 2. és a 13. red flagben olvashatunk.)
Minél többet tudunk arról, hogyan kezeljük a red flageket, annál jobban fel fogjuk ismerni azokat a viselkedésmódokat, amelyeket nem hagyhatunk szó nélkül,
és annál inkább fejlődik majd a képességünk, hogy hatékonyan cselekedjünk nehéz helyzetekben, akkor is, ha nem mi vagyunk a a legjobb kommunikátorok, vagy nincs elég önbizalmunk ahhoz, hogy hallassuk a hangunkat. Minél többet gyakorlunk, annál többet fogunk fejlődni, és észrevétlenül válik majd természetessé ez az újfajta döntéshozatali folyamat. Ha mindenki hatékonyan kezelné az intő jeleket, nemcsak az élet minden területén kialakított kapcsolataink javulnának, de a világ is jobb hely lehetne.
Ugyanígy a GREEN flageknek is céljuk van. A biztató jel olyan, mint a zöld szín úgy értelmezzük, „mehetsz”, „jóváhagyva”. Ha egy jel BIZTATÓ, minek pazarolnánk energiát arra, amit eleve jónak vagy biztonságosnak érzünk? Az agyunk természetes módon kevésbé koncentrál a biztonságos dolgokra. Mégis jó okunk van rá, hogy figyelmet szenteljünk annak a viselkedésmódnak, amely tetszik nekünk a másik emberben, vagy a támogatás, az empátia és a hosszú élettartamú kapcsolat jelének véljük.
Ha pozitívan megerősítjük vagy elmondjuk, mennyire értékeljük a GREEN flagnek számító viselkedést, azzal növeljük az ismételt előfordulás esélyét.
Ezért aztán, ha biztató jelet látunk, gondoljunk a következőkre: őszinteség, tisztelet, együttérzés, felemelés, ápolás. Ezek a szavak testesítik meg a GREEN flageket, amelyeket a másik ember viselkedésében észlelünk.
Őszinteség
A JÓ viselkedés őszinte. Belülről fakad, mert a másik embert egész életében így programozták. Így működik lelkük energiája. Az őszinte viselkedés példái a kedvesség, az előzékenység és a hitelesség. Az ilyen emberek viselkedését a valódiság motiválja.
Tisztelet
A JÓ viselkedés tisztelettudó is. Tiszteli a másik ember idejét, privát szféráját és terét, az élethez való hozzáállását és a többi embert is. Fontos, hogy tiszteljük a jó viselkedést.
Együttérzés
A JÓ viselkedés empatikus. Az, hogy együtt érzünk másokkal, sokféle viselkedésmód mozgatórugója az emberi kapcsolatokon belül. Ha meghallgatjuk a másikat, olvasunk a sorok között, megértjük, hogyan érzi magát a másik bizonyos helyzetekben, és képesek vagyunk változtatni a hozzáállásunkon annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk másokhoz, azoknak az alapvető készségeknek vagyunk birtokában, amelyek életben tartják az egészséges kapcsolatokat. Mindig érezzük át a jó viselkedést, ahányszor csak találkozunk vele. Értsük meg, honnan ered, és miért látjuk a másik embernél.
Felemelés
A JÓ viselkedés felemelő. Ha valaki jól bánik velünk, támogat, amikor nagy szükségünk van rá, vagy hatékonyan reagál nehéz helyzetekben, akkor erőt ad és motivál, ha tükrözzük ezeket a pozitív viselkedésformákat. Minden kapcsolat egy egyszerű egyenlet alapján működik: 1 + 1 > 2, vagyis egy meg egy több, mint kettő. A JÓ viselkedésformák szinergiát és pozitív érzelmeket hoznak létre, ettől pedig jobb emberré válunk, és kitartunk a nehéz időkben is. Mindig emeljük fel a jó viselkedést.
Ápolás
A JÓ viselkedés ápol is. Ahhoz, hogy egy kapcsolat fenntartható legyen, ápolni kell. A növénynek öntözésre, napsütésre és tápanyagokra van szüksége ahhoz, hogy fejlődjön és túléljen. Az emberi kapcsolatok esetében sincs ez másként. Ápoljuk a JÓ viselkedésmódokat azzal, hogy nyugtázzuk, pozitívan megerősítjük, és tiszteljük azokat. Azonban nem könnyű folyamatosan fenntarthatónak lenni. Ezért kell a JÓ viselkedést minden oldalról és minden érintettnek ápolni.
A jó viselkedésmódok fenntartását és erősítését elősegítő váz alkalmazható, amikor segíteni akarunk valakin, aki red flagekkel küzd. Ha együttérzést, empátiát és tiszteletet tapasztalunk a hozzánk közel állóktól, könnyebben válhatunk öntudatosabbá és magabiztosabbá, sőt szívesebben változtatunk a viselkedésünkön, ha az nem egészséges. Élesítsük ki a jó viselkedésmódokat, és bátorítsunk erre másokat is – így mindenki könnyebben jut azon eszközök birtokába, amelyek sok rossz viselkedésmóddal segítenek megküzdeni. Ezzel mindenki nyer.
Az alapvető gondolkodásmód és a reflektív gondolkodásmód
A döntéshozatali folyamataink többsége robotpilóta üzemmódban zajlik. Ez azt jelenti, hogy sokszor nem vagyunk tudatában, miért hozunk meg bizonyos döntéseket, és nem tudjuk, a múltunk hogyan befolyásolja a viselkedésünket a jelenben. Ez az automatikus gondolkodás (vagy alapvető gondolkodásmód, ahogy gyakran nevezik) abban segít minket, hogy a múltbeli tapasztalataink, értékeink és hitrendszerünk alapján gyorsan döntsünk. Ki mondta, hogy ezek az automatikus reakciók a legjobb döntések? Az is lehet, hogy teljesen tévesek.
Ezért kell vigyázni, ha red flaget vélünk felfedezni valakiben. Ha arra gondolunk, hogy az intő jel egy piros stoptábla, amely arra késztet minket, hogy tapossunk a fékre, az segít hátrébb lépni az alapvető gondolkodásmódunktól, és jobban dönteni a pillanat hevében. Hasonlítsuk össze az alapvető és a reflektív gondolkodásmódot a következő példák segítségével!
Alapvető gondolkodásmód: „RED FLAG! Azt mondták nekem, hogy téveszméim vannak. Jobb, ha ezt egyszerűen elfogadom.” Álljunk meg, gondoljuk ezt végig, és tegyük fel magunknak a kérdést: „De miért kérdőjelezik meg az általam megélt valóságot? Hiszen láttam azokat az üzeneteket a párom telefonján! Csak nem a gázlánghatással van dolgom?”
Alapvető gondolkodásmód: „RED FLAG! A kapcsolatom egyre unalmasabb. Véget kell vetnem neki.” Álljunk meg, gondoljuk ezt végig, és tegyük fel magunknak a kérdést: „Tényleg olyan nagyon unalmas ez a kapcsolat, vagy csak arról van szó, hogy a béke és stabilitás fényében tisztábban látom a bennem uralkodó káoszt?” Nos, miután alaposan mérlegeltük, hogy velünk vagy a másikkal van gond, térjünk rá az aktuális problémára!
Reflektív gondolkodásmód: „Miután megkértem, hogy mutassa meg azokat az üzeneteket, fizikai erőszakot alkalmazott velem szemben. Veszélyben a biztonságom. Mit tegyek?”
Foglalkozzunk a problémával:
„Nem jó ötlet hagyni, hogy letagadják a valóságomat, a fizikai bántalmazást pedig végképp nem tűröm el. Az édesanyám arra tanított, hogy ha valaki egyszer megüt, valószínűleg legközelebb is megteszi.”
Reflektív gondolkodásmód: „Várjunk csak! Káoszban nőttem fel. Hiányzik a dráma.”
Foglalkozzunk a problémával:
„Most, hogy már tudom, bennem van a hiba, amikor unalmasnak élem meg a kapcsolatomat, legjobb, ha nem szakítok. Ha megteszem, ez visszatérő minta lesz az életemben. Talán jobb, ha nem térek vissza a régi viselkedésmódomhoz, hanem egyszer és mindenkorra megoldom ezt az ügyet.”
Megjegyzés: Lehetséges, hogy az ember gyorsan végiggondolja a problémát, de az is előfordulhat, hogy ez tovább tart. Lehet, hogy több időre van szükségünk a dolgok elemzéséhez, vagy szeretnénk bevonni a párunkat a beszélgetésbe, hogy könnyebben megtaláljuk a megoldást.
Most, hogy megfontoltuk a problémát, ideje megalapozottabb döntést hozni a következő lépéssel kapcsolatban.
Reflektív gondolkodásmód: „Sosem fogom eltűrni a fizikai bántalmazást!” (Erről a red flagről bővebben a 316. oldalon olvashatunk.)
Döntés:
„Kiszállok! Menekülőre fogom!”
Reflektív gondolkodásmód: „Egyértelműen velem van a gond, és szeretnék javítani a helyzeten.” (Erről a red flagről bővebben a 279. oldalon olvashatunk.)
Döntés:
„Drágám, átgondoltam, miért érzem újabban unalmasnak a kapcsolatunkat, és rájöttem, hogy a békesség, a biztonság és a kiszámíthatóság, amit tőled megkapok, rávilágít a dráma- és káoszfüggőségemre. Azért mondom ezt el neked, mert szeretném magam mögött hagyni ezt a hozzáállást, és szeretnék elégedett lenni azzal, ami köztünk van. Kérlek, segíts ebben.”
Hogyan használjuk ezt a könyvet?
A könyv felépítésénél fogva nem muszáj sorrendben olvasni a fejezeteket, egyszerűen kezdjük a legérdekesebbekkel.
Minden fejezet végén található egy rövid összefoglaló „Mi a dráma?” alcímmel, ahol összegyűjtjük az adott témával kapcsolatos red és green flageket is. Ha valaki csak a drámára kíváncsi, nyugodtan lapozzon ehhez a részhez! De ha tartalmasabb olvasmányra vágyik, és szeretne többet megtudni a dráma mögött meghúzódó pszichológiai folyamatokról, valamint arról, hogyan lehet fejleszteni a gondolkodásunkat és a kommunikációnkat, mindenképpen érdemes elolvasni az egész fejezetet.
A könyv végén szerepel néhány gyakorlat – itt alkalmazhatja az olvasó mindazt, amit a red és a green flagekről tanult, így önelemzőbbé válhat, és könnyebben kezelheti a saját és mások gondolkodásában, és viselkedésében felmerülő problémás területeket. Jó szívvel ajánlom az olvasónak, hogy foglalkozzon ezekkel a gyakorlatokkal, mert segítenek átültetni a tanultakat a gyakorlatba.
A gyakorlás nagyszerű alkalom arra, hogy új viselkedés- és gondolkodásmódokkal kísérletezzünk,
ugyanakkor abban is segít, hogy fejlesszük a megfontolt gondolkodást, és egészségesebb, erősebb kapcsolatokat építsünk a körülöttünk élőkkel. Biztosra veszem, hogy a huszonnégy red flagről szóló, mai nyelven megírt fejezet rálátást ad az emberi viselkedésre, és segít jobb döntéseket hozni – legyen szó barátokról, családtagokról, szerelemről vagy munkáról –, és nagyobb boldogsághoz, valamint kevesebb drámához vezet (kivéve, ha valaki időnként vágyik egy kis drámára).
Jó olvasást kívánok!
Dr. Ali Fenwick
Ui.: A könyv legvégén elhelyeztem még egy meglepetést is! Egy jópofa red flag, green flag témájú játékról van szó, amelyet játszhatunk a párunkkal, hogy megerősítsük a kapcsolatunkat, vagy akár (még jobban) egymásba szeressünk.
Fotó: a szerző FB-oldala