Szabó T. Anna január elején kiposztolta a Facebookra egy régi verset, amit Lackfi János 40. születésnapjára költött, és hozzábiggyesztette a #verslavina taget. A vers így hangzott:
A férfi, ha negyven, még győzi erővel,
a férfi, ha negyven, a csúcsra kiáll,
a férfi, ha negyven, még jól bír a nővel,
még fess, ha nem alszik, és friss, ha piál.
A férfi, ha negyven, még állja a harcot,
és tiszta az inge, a homloka fény,
és ránca a sármja, ha nézik az arcot,
és lámpa van hű szive legközepén.
A férfi, ha negyven, az élete rendben,
még nem tökörészik, és nem kapuzár,
nem bízik a földi s az isteni kegyben,
mert veszt, aki áll és veszt, aki vár.
A férfi, ha negyven, már tudja a pályát,
és futja az útját, és hajtja magát,
s csak módjával szidja a más anyukáját,
ha úgy kezelik, mint az automatát.
A férfi, ha negyven, már önmaga szobra,
de érzi, ha vicces a szónoki póz,
és tudja, amit tud, s nem veri dobra,
a semmiben, csendben ringva hajóz.
A férfi, ha negyven, az élete játék,
és tétje a hit meg a hír meg a név,
de tiszta a sor, míg tiszta a szándék,
a férfi, ha negyven, még fűti a hév.
Arra, ami ezután következett, talán ő sem számított. Elsőként a vers ünnepeltje, Lackfi János riposztolt egy költeménnyel:
A nőci, ha negyven, még gondos a sminkje,
a nőci, ha negyven, aligha riszál,
a nőci, ha negyven, már taxikat int le,
és áll körülötte az éjjeli bál.A nőci, ha negyven, a ráncai szépek,
és lányos a lába, hisz fitneszezik,
ügyel vonalak, szinek egyvelegére,
és ötletes öltözetek övezik.A nőci, ha negyven, még beste a teste,
a lánya kamasz, vele harcol erőst,
még könnyeden ébred, elalszik az este,
s útjára bocsátja a reggeli hőst.A nőci, ha negyven, beszéde a pajzsa,
és rendezi vígan a környezetét,
már bomlik előtte jövő kusza rajza,
s múltjáról is egyre kitisztul a kép.A nőci, ha negyven, biztos hely az űrben,
vevő a humorra, de el nem alél,
bár vágyai vannak, nem vágyik el innen,
nem húzza a csőbe a szoknyapecér.A nőci, ha negyven, savanyíthat uborkát,
hümmögve idézed a gondolatát,
és összedob este egy isteni tortát,
és rendezi újra zilált csapatát.A nőci, ha negyven, már támasz a bajban,
körötte pörögnek a lét körei,
és úgy megy az utcán, mint penge a vajban,
s nem bánja, ha medve, ki átöleli.
Majd a verslavina életre kelt, és magával sodort megannyi kortárs és önjelölt költőt, akik mind a női-férfi szerepeket boncolgatták verseikben, a kisgyermektől az aggastyánig, a szerelmes férfitól a ribancig. A versek épp olyan erővel árasztották el a Facebookot, mint a legnépszerűbb mémek, pár napig szinte lehetetlen volt nem belefutni egy-egy verslavina-költeménybe.
Paródiával csatlakozott be a versfolyamba Hartay Csaba
Egy bácsi, ha eléri a negyvenet,
boroskólákat már nem vehet.
Egy néni, ha a negyvenet betölti,
az édes bort gyomrába nem önti.>>
Mesterházi Mónika a nőt szerető nőkről
A nő, ha nőt szeret, nincs önbizalma,
előtérben anyák, macsófiak,
míg magát megtalálja kinti zajban,
bent sem tudja, hol van, mit felmutat. >>
Kiss Judit Ágnes pedig többek közt a gyerekférfiakról költött balladát
Ha nő vagy, férfiként szerethetsz
macsót, lovagot, szépfiút,
végül úgyis a gyermeked lesz,
öledbe vágyik, s nincs kiút
ebből a kényszer-anyaságból,
szívedből szívja a tejet,
és mint vak kismacska, nyivákol –
a férfi mind csak kisgyerek.>>
Végül már Lackfiék küldtek ki egy-egy nyitósort néhány barátjuknak, akik aztán saját véget költöttek hozzá. Palya Bea verse például így hangzott:
"A nő, ha negyven
Minden egyben.
Létét issza
Nem vágy' vissza."
D. Tóth Krisztáé pedig így:
"A nő, ha negyven...
lehetetlen."
A Facebook-játéknak indult verselésből kötet lesz, a Verslavina februárban jelenik meg az Athenaeumnál, benne 40 vers és Nyáry Krisztián előszava. A borítóról a Facebookon szavazhattok február 21-ig.