Túl sok olyan könyvet olvasol, amit fehér, heteroszexuális férfiak írtak?

.konyvesblog. | 2015. március 16. |

mti4mjk5ndiymjq4mzc2nzk4.jpg

K Tempest

Képzeld el, mi történne, ha megjelenne egy cikk egy fehér férfiszerző tollából, amiben arra buzdítana, hogy mostantól ne vásárolj könyveket fekete, zsidó, homoszexuális, vagy épp női szerzők tollából – indítja cikkét a Telegraph, amiben arról a növekvő online hangról ír, ami arra buzdítja az olvasókat, hogy bojkottálják a fehér, heteroszexuális férfiak által jegyzett könyveket.

Február 22-én a New York-i feminista író, K Tempest a blogján arra ösztönözte olvasóit, hogy egy évig ne vegyenek kezükbe olyan könyvet, amit a kiváltságosok hangján megszólaló fehér ciszheteró férfi írt.  A cikk szerzője, aki fehér is, heteroszexuális is és férfi is, zárójelben azért megjegyzi, hogy Tempest bejegyzésének valószínűleg nemcsak a feltűnéskeltés volt a célja, hanem az is, hogy ráirányítsa a figyelmet a „kevéssé ismert New York-i feminista”, vagyis saját maga könyveire. Tempest egyébként sci-fit és fantasyt ír, az üzenete pedig, ahogy arra számítani lehetett, bizonyos körökben kicsit félrement - a feketék felsőbbrendűségét hirdetőtől (szegény Tempest nemcsak egy feminista nő, de még afroamerikai is) a gondolatok szabad áramlását megakadályozó cenzorig mindenfélének nevezték a kritikusai. A Telegraph-cikk szerzője szerint sokatmondó, hogy a férfiszerzők nem háborodtak fel az írónő posztján-

A Tempest tiltólistájának csúcsán szereplő Neil Gaiman például kitvittelte a blogbejegyzést a 2,19 millió követőjének, és annyit írt mellé, hogy nagyszerű, és hogy egyáltalán nem bánja, hogy ő lett a bojkottkampány arca. A Telegraph szerzője szerint az író ezt azért csinálta, mert rájött, hogy sokkal jobban jár, ha hagyja, hogy a nő a saját sírját ássa az online világban. Neil Gaiman felesége egyébként Amanda Palmer, aki egy biszexuális feminista.

Tempest nincs egyedül a fehér, heteró férfiszerzőkről alkotott véleményével. A Guardianban Sunili Govinnage írt cikket arról, hogy milyen volt 12 hónapig nem fehér szerzők könyveit olvasni. Govinnage olvasmánylistája az elfogult könyvkiadás iránti válaszreakció volt. Az arab-amerikai fantasyszerző, Saladin Ahmed a Gizmodón arról írt, hogy a könyvpiac mindenféle láthatatlan módon szexista és rasszista, és még egy linket is a cikkbe rakott, ahol a saját könyvei elérhetőek.

A Telegraph szerzője még a  We Need Diverse Books Tumblr-oldalra is rátalált, ahol nem állnak meg a fehér, heteró férfiak bojkottálásánál, és egyenesen azt követelik, hogy a gyerekirodalom sokszínűbb, változatosabb legyen. Az oldal arra is emlékeztet, hogy a gyerekkönyvekben nagyon kevés a fekete, meleg, leszbikus és transznemű szereplő, aki segítene a gyerekeknek elfogadni, hogy nincsenek egyedül. Az oldalon a szexizmus miatt is fel merik emelni a hangjukat, ugyanis a gyerekkönyvek 57 százalékában férfi a főszereplő, míg a nők csak 31 százalékban képviseltetik magukat. (A többi 12 százalék valószínűleg beazonosíthatatlan nemű állat. – a szerk.) A cikk írója szerint jobb lenne, ha mindenki befogná a száját, úgyis mindenki olyan könyvet vásárol magának, vagy a gyerekének, amilyet csak akar. Ezzel persze nincs is gond, csak az nem mindegy, hogy milyen kínálatból válogathat a magának, vagy a gyerekének könyvet kereső olvasó.

A Telegraph szerint a nagy kérdés, hogy a fehér, heteró férfiszerzők bojkottjára felszólító hangok nem szexisták, sőt egyenesen rasszisták-e, mint ahogy azt a Tempestet kritizáló hangok is állítják. Mások arra mutattak rá, hogy a fehérekkel szembeni rasszizmus nem is létezik, a fehérek egyáltalán nincsenek elnyomva, és a hatalom és a kiváltságok is az ő kezükben öszpontosulnak. A cikk szerzője szerint ezzel egy időben furcsa dolog történik, ami valami sokkal baljósabbnak a kezdete – egyre többet támadják a fehér férfiakat a közösségi médiában, csak azért mert fehérek és férfiak. Ennek a „bizarr trendnek” már neve is van, ez a punching up, melyben teljesen rendben van, hogy előítéletesek vagyunk a fehérek (főleg férfiak) irányába, a fehéreknek pedig, mivel régóta olyan jó nekik (a könyvszakmában főleg), nincs joguk válaszolni.

A Telegraph szerint az egészben a legfurább, hogy a fehérellenesek gyakran maguk is fehérek, sőt liberálisak, sőt középosztálybeli fehér férfiak. Vajon az önostorozásuknak a fehér bűntudat az oka, teszi fel a kérdést a cikk szerzője. Szerinte olyan korban élünk, ahol divat lett bántani a fehér férfit. Vajon a fehér férfiak az utolsó csoport, amibe még büntetlenül belerúghatunk? A Telegraph a nőknél négyszer akkora valószínűséggel öngyilkosságot elkövető fiatal férfiakat hozza példaként, valamint a munkásfiúkat, akik a brit oktatási rendszer legkevésbé kiváltságos elemei. A tanulság a Telegraph szerint annyi, hogy mindenki hülye, aki a vele nem azonos nemű vagy bőrszínű embereket bántja. A cikk szerzőjének ebben teljesen igaza is van, de a fehér, heteró férfiszerzők uralma a könyvszakmában ettől még létező jelenség. A megoldás erre csak az lehet, hogy nem a fehér, heteró férfiszerzőket bojkottáljuk, hanem többször veszünk a kezünkbe olyan könyvet, amit feketék, arabok, melegek, sőt neadjisten egyenesen nők írtak.  

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!