Benjamín Chaparro, az egykori Buenos Aires-i vizsgálóbírósági titkár még nyugdíjasként sem tud szabadulni egy harminc évvel ezelőtti esettől: egy fiatal nőt brutálisan megerőszakoltak és meggyilkoltak a saját hálószobájában. Úgy dönt, hogy könyvet ír az ügyről, ám miközben felelevenednek előtte a tragikus történet részletei, ismét fellángol reménytelen szerelme Irene Hornos iránt, aki három évtizede, az ügy idején még csak gyakornok volt, ma viszont már köztiszteletnek örvendő bíró.
Eduardo Sacheri hamar modern klasszikussá vált regénye az 1970-es évek Argentínájába viszi el az olvasót, és a junta piszkos háborújának bemutatása mellett leginkább az igazság mibenlétével foglalkozik – és azzal, hogy kinek kell és lehet igazságot szolgáltatni. De szól még az idős korra halasztott útkeresésről, egy életen keresztül hordozott csendes és néma szenvedélyről és vágyról, a bűntudatról és a feldolgozatlan, megfejtetlen titkokról.
A könyvből Juan José Campanella forgatott felejthetetlen filmet, amely 2010-ben számos kitüntetés mellett megkapta a legjobb idegen nyelvű alkotásnak járó Oscar-díjat. A regényt még akkor is érdemes elolvasni, ha a film minden másodpercére emlékszünk, Campanella ugyanis nem maradt teljesen szöveghű, különösen ami a drámai végkifejletet illeti.
Nemsokára Hollywood is filmet forgat a könyvből, a főszereplők között lesz például Nicole Kidman és Julia Roberts, a rendezői székbe pedig Billy Ray ül.
Olvasd el a regény első 47 oldalát!
