- Húsz éve február 14-én érkezett Salman Rushdie-nak élete valószínűleg legszörnyűbb üzenete Valentin-napi ajándékként: Khomeini kimondta rá a fatvát. Az évfordulóhoz kapcsolódóan újabb részletek derültek ki a kortárs angol irodalom négy nagy figurájának, Ian McEwannek, Salman Rushdie-nak, Martin Amisnak és Julian Barnesnak barátságáról.
McEwan a fatva kimondása után cotswoldsi nyaralóját ajánlotta fel Rushdie-nak búvóhelyül, ahol mintegy két hónapot töltöttek kettesben. "Sosem felejtem el - másnap felkeltünk. Túl kellett jutnia ezen valahogy, szörnyű volt. A konyhában álltunk, pirítóst és kávét készítettem, és a híreket hallgattuk. Vele volt tele a sajtó. A Hezbollah minden erejét összeszedte, hogy megölje" - írja Ian McEwan a New Yorkerben arra az időszakra emlékezve.
Érdemes kattintani a Guardian videójáért, amely nagyszerűen összefoglalja a Rushdie-ra kimondott fatva húsz évét.
- Philip K Dick utolsó felesége újraírta/befejezte férje befejezetlen regényét. Tessa Dick saját könyvét a The Owl in Daylight (A bagoly nappal) iránti tisztelgésnek tekinti, és a célja az volt, hogy sikerüljön megidéznie a Dick által elképzelt könyv szellemét. A befejezetlen regényről egyébként nem sok mindent tudni, Dick egy levelében bővebben beszélt terveiről ügynökének, Tessa szerint ebben kifejti, hogy a könyv egy tudós által épített számítógépről fog szólni, amelynek virtuális valósága és emberi tudással felérő mesterséges intelligenciája csapdába ejti a tudóst.
A feleség verziója saját bevallása szerint valamennyire Dick életén alapul, a főhőse egy harmadrangú zeneszerzőrő, aki miután ráébred, hogy a világ zenéből épül fel, végigjárja Dante Poklát és Mozart Varázsfuvoláját és megismeri az élet titkát. Ám közben egy titkos szervezet dolgozik ellene és azok ellen, akik fel akarják világosítani az emberiséget.
A könyvet az özvegy saját kiadásban jelentethette csak meg, a nagy kiadók rendre elutasították. Mindeközben szintén The Owl of the Daylight címmel film készül PKD életéből Paul Giamatti rendezésében.
- A Jeruzsálemi Könyvvásár díszvendége, Murakami Haruki elfogadta az 1963-ban alapított Jeruzsálem-díjat, amit a szabadság eszméjét leghitelesebben megjelenítő szerzőnek ítélnek oda minden évben. A tízezer dollárral járó kitüntetést a szerző annak ellenére vette át, hogy több arab szervezet is levélben kérte, gondolja át és ne fogadja el a díjat, legyen figyelemmel a palasztinokra is. "Kérjük gondoljon bele, milyen üzenetet közvetít ezzel a világnak a közel-keleti helyzetről, milyen propaganda-eszközt ad így az izraeliek kezébe(...)" - írták. Murakami a díjátadó ceremónián kifejtette, hogy mint minden író, ő is örök lázadó: mindig az ellenkezőjét teszi annak, amit mondanak. Többen óvták attól, hogy Izraelbe menjen, mégis megtette.
