Rájátszás - költészet popritmusban - CD-melléklettel
Bookline Könyvek, 120 ldal, 2013, 2792 HUF
A fotók az akváriumos próbán készültek (Kép: Valuska Gábor)
Hat költő, öt zenész, egy színpad. Március 21-én csütörtökön lesz az első gigantikus, Rájátszás all-star koncert az Akváriumban. Az irodalom és zene találkozásából igazi rockzenei produkció született. Fellép: Beck Zoli, Kollár-Klemencz Laci, Szűcs Krisztián, Másik János, Erdős Virág, Szálinger Balázs, Háy János, Grecsó Krisztián, Karafiáth Orsi, Kemény István.
A 2011-ben a Margó fesztiválon indult eseményből vidám és kreatív alkotócsapat alakult, aminek a végeredményeként március 21-én színpadra állnak, ahogy eddig még soha. A Rájátszás eddigi legnagyobb sikere a Kistehén dala volt: Erdős Virág szövegét Kollár-Klemencz László zenésítette meg. Ott jártunk a hétfői próbán, ahol kiderült, hogy verset énekel Beck Zoltán a 30Y frontembere, a kistehenes Kollár-Klemencz László, Szűcs Krisztián a Heaven Street Sevenből és az Európa Kiadóból is ismert Másik János. Dalszöveget szaval Háy János, Erdős Virág, Szálinger Balázs, Kemény István, Grecsó Krisztán és Karafiáth Orsolya. Mindenki fellép mindenkivel.
A kulturális keresztségben a Rájátszás nevet kapott koncertsorozat 2011 áprilisában debütált a Margó Városi Irodalmi Fesztiválon, ahol (a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál társeseményeként) az irodalom más műfajokkal is összegabalyodott. Az első költő-dalnok furcsa pár a „vámosmikolai TS Eliot, és az ajkai David Bowie”, vagyis Háy János és Beck Zoltán volt. Háy a Sötét van című 30Y nótát értelmezte sajátosan, Beck pedig az Aktmodellhez komponált aláfestőzenét. Azóta minden koncert zajos siker, és tavaly decemberben Erdős Virág Karácsony 2010 című verséhez az első hivatalos Rájátszás-videó is elkészült.
A recept pofonegyszerű. A költő feladja magányát, kiáll a színpadra, és új dalszöveggel piszkál bele a fesztiválslágerbe. A zenész pedig sokadszorra porolja le a Kaláka óta az irodalmi kánon részét képező megzenésített vers intézményét, és nem csak bánatát mondja el dalban, hanem például azt is, hogy …s a mindig másmilyen most egyszínű/akár a lég-alakja változása…/riadt és rebbenékeny/összerezdül, eltűnő testét zaj, a fény ha bántja. Arra számtalan példa akad, hogy egy dalnok régi idők és irodalomkönyvek verseit használja alapanyagul, de a kortárs költészet ezen a téren is elhanyagolt gyerek (bár a Kosbor Trió Varró Dánielt, Lovasi András pedig Lackfi Jánost választotta múzsául nem is olyan régen, és akkor Závada Péterről még egy szó sem esett.).
Egy jó dalszöveg rögtön megfogja az embert, egy jó vers viszont soha többé nem engedi el, mondta Erdős Virág. Ha a kettőt összemixeljük, kész is sláger, amit pár hónap múlva szerenádozó gimnazisták dalolhatnak irodalomtanáruk ablaka alatt. Bereményi Cseh Tamás-szövegei egyszer (és azóta még hányszor!) már bebizonyították, hogy komoly szöveggel is lehet hatni a mezei poprajongóra. Viszont ha a dalszöveg nem fog meg elsőre (vagy, hogy a terminus technicus-szal éljünk, nem jön át), akkor meghallgathatjuk ezerszer, a kívánt hatást sosem éri el.
Rímek és ripacsok
Hogy a zene és az irodalom nem is áll olyan távol egymástól, arra a kaméleondíva, Karafiáth Orsolya az egyik remek példa. Régi hobbija a dalszövegírás, de hogy csütörtök este kiket ajándékoz meg egy személyre szabott szöveggel az egyelőre még titok. Bár nagyon kíváncsiak lennénk, hogy az ő tollából hogy hangzana Másik János Bukok a sérült, skizoid nőkre című dala. Karafiáth is bukik rájuk, néha a bőrükbe bújik, néha meg könyvet ír róluk. Szálinger Balázsnak sem ismeretlen a zenei terep. Dolgozott a néhai WAN2 magazinnál, és a sziget.hu szerkesztőjeként is, de a 303 magyar lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben is közreműködött. Dalnoktársával, Szűcs Krisztiánnal már tizenöt éve jó barátok, olyannyira, hogy az egyik versében még szerepet is kapott Szűcs néven. Most végre tíz éve dédelgetett álmuk, a közös dalírás is megvalósult. Kollár-Klemencz szereti bevackolni magát más verseibe, Grecsó pedig igazából popsztárnak készül.
Háy János szerint nem szabad arisztokratikus elzárkózni a popkultúrától, és el kell mosni a vers és a dalszöveg közti határokat. A jobb sarokban a magyar fesztiválok fényivó és mezítláb táncoló közönsége, a bal sarokban a felolvasóestek állandó tartozékait képező szomorú szemű bölcsészek, a kettő között meg a mezei irodalom és/vagy zenebarátok. A határokkal együtt a publikum is összemosódik, és a koncert végére úgyis egyetlen homogén embermasszává válik a tömeg, függetlenül attól, hogy Erdős Virág vagy Kollár-Klemencz László miatt váltott jegyet. A háromórás gigahangversenyen felcsendül majd az összes dal, ami az eddigi Rájátszásokra született, de lesznek csak ott, csak most, csak önöknek nóták is, zongorával, perkással, sőt egy cimbalommal kiegészülve. A megszokott párokat felváltja a mindenki mindenkivel és még az is elképzelhető, hogy az Akvárium színpadán Háy János hangosan dorombolni fog.
A koncertekből a Könyvfesztiválra egy könyvbe csomagolt Rájátszás-CD is megjelenik, ám az sem pótolja majd a hiányt, amit akkor fogsz érezni, ha kihagyod a csütörtöki bulit.
