Egy éve robbant a képregénybomba, mert Csepella Olivér megmutatta az internetnek Nyugat+Zombik című képregénytervét, amiben Ady, Babits vagy Karinthy erőszakoskodik és találkozik zombikkal. Az embereket a pár karakterrajzon kívül már akkor is a lehetőség izgatta legjobban, mindenki látni akarta a végeredményt. Most közösségi finanszírozásban szeretnék megvalósítani a képregény elkészülését. Csepella Olivér a képregényből küldött sok szép részt, és megírta a képregény történetét és viszonyát a szereplőkkel, a képregénnyel.
ITT LEHET TÁMOGATNI A PROJEKTET >>
Babits ökölbe szorított kézzel lesz szerelmes, Karinthy karddal esküszik bosszút, Móricz pedig még épp időben érkezik egy puskával, derül ki a már megjelenése előtt körülrajongott és kultműként szeretett Nyugat+Zombik című képregénytervből. Villámgyorsan hódította meg az internetet egy éve a AMI (Sopron, Alkalmazott Művészeti Intézet) végzős hallgatója, Csepella Olivér, aki most közönsségi finanszírozással szeretné megvalósítani a diplomamunkáját : a terv egy 200 oldalas képregény nyugatos költőkkel és írókkal, valamint zombikkal. November 7-én egyhónapos kampányt indult az indiegogón, hogy a leendő olvasók segítségével megvalósulhasson a rendkívüli munka, vagyis 1 év múlva kézbe vehessük a képregényt, amiből jelenleg 32 oldal készült el. A terv szerint 3 millió forintot kellene összeszednie az alkotónak, mert egyfelől iszonyú magas a nyomdaköltség, másfelől valamiből azért őt is támogatni kell. A crowdfundingnál megszokottak szerint az adományokhoz különböző ajándékok is járnak: megkaphatjuk a dedikált képregényt, egy csak nekünk készített oldalt, de akár még a sztoriba is belerajzol minket, ha kifizetjük a legnagyobb csomagot. Be kell állni mellé, nem vitás, mert ahogy Babits, Ady és Kosztolányi viaskodik a zombikkal, annál nincs szórakoztatóbb.
"Harmadikos voltam, amikor eszembe jutott a Nyugat+Zombik képregény alapötlete. Az azóta eltelt 8 évben, ha volt egy kis időm, vagy csak elegem volt abból, amin épp dolgoztam, nekiültem nyugatosokat rajzolni vagy a történeten gondolkoztam."
"A történet egy estét ölel föl, mikor a New York kávéházban reked hét irodalmár (Ady Endre, Babits Mihály, Csáth Géza, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond és Tóth Árpád), egy pincérnő (Kata), egy 1000 éves pogány sámán és megszámlálhatatlan élőhalott."
"Nincs kedvenc nyugatosom, az összes fickónak drukkolok. Mindegyikük másfele megy és más akadályokba ütközik. És persze fájó szívvel fogom széttépetni őket a zombihaddal, na nem mintha bárki megkért volna rá".
"Babits arcát kedvemre túlozhattam el, mert a sötét bajusz és gondterhelt tekintet miatt könnyű azonosítani. Ugyanígy Móricznál. Olyan bajsza van, hogy rendesen nehéz lenne úgy elrajzolni, hogy ne ismerjük fel. Viszont Karinthyval rendesen meggyűlt a bajom. Őt nincs hova karikírozni. Ő bármilyen túlzás nélkül lerajzolva beleillett a többi figura közé. És ha már itt tartunk, nézzetek meg szemből és profilból. Egyszerűen nem ugyanaz az ember. Egy humorista meg egy bokszoló. Sokat gondolkoztam, hogy csempésszek be a kávéházba revolvert úgy, hogy ne legyen erőltetett. Hát egyszerűen úgy, hogy Karinthynál mindig van egy".
"Az egyik fő érvem a nyugatosok kiválasztásában az, hogy ismerjük őket. Nem úgy, mint Arany Jánost vagy Kassák Lajost, hanem rendesen, személyesen. Mármint olyan, mintha. A képregény elején öten ülnek egy asztalnál. Az egyikükből csak a fekete haját látjuk ahogy az asztalra borulva alszik (vagy micsinál). Szinte mindenki, akinek megmutattam ezt a jelenetet, rávágta, hogy látom Ady megint kiütötte magát. És tényleg".
"Az irodalmi alakok nyilván szép, talpasbetűvel beszélnek. A többi feliratot pedig mindig kézzel rajzolom. Századforduló, arts and crafts, manualitás, meg minden. A hangutánzó szavaknál még arra figyeltem, hogy a klasszikus, amerikai képregények boom!-jai és kapow!-jai helyett, magyarul hangozzanak a csapások. Tüss!"
