Nekiment a Booker-díjnak a Trainspotting írója

.konyvesblog. | 2012. augusztus 22. |

A Man Booker-díjra esélyesek listája mindig óriási feltűnést kelt az angol nyelvű irodalom iránt érdeklődők körében. Nem volt ez másként az idén sem: amint kiderült, hogy kik kerültek fel a nagy presztízsű díj úgynevezett hosszú listájára, cikkek tucatjai születtek, melyek az egekbe emelték vagy éppenséggel kíméletlenül leszólták a zsűri választását. Sokaknak például tetszett, hogy az esélyes „tizenkettek” közé idén több kisebb, független kiadó kötete is bekerült, mások azonban olyan nagy neveket hiányoltak a listáról, mint Martin Amis vagy Ian McEwan.

Legutóbb Irvine Welsh fejtette ki, mit is gondol úgy általában a Man Booker-díjról, és az azt odaítélők szellemiségéről. A skóciai származású író egy edinburghi irodalmi konferencián intézett kirohanást a díj ellen, melynek odaítélése – így Welsh – azon az önhitt nézeten alapul, miszerint „a felsőosztálybeli angolság az a kulturális mérce”, melyhez azután minden irodalmat mérni kell.

Az itthon egyebek között a Trainspottinggal vagy az Acid House-zal hírnevet szerzett írónak leginkább az fáj, hogy az idei esélyesek közé egyáltalán nem került be skót származású író műve, és felhánytorgatja azt is, hogy a Man Booker-díj történetében eddig egyetlenegyszer kapta meg az elismerést skót szerző (James Kelman 1994-ben).

Welsh szerint a díjat odaítélő zsűri nagyjából fele-fele arányban egyensúlyoz a felső-középosztálybeli angol írók és az egykori gyarmatokról származó szerzők művei között (a díj odaítélésének egyik feltétele, hogy a szerző Nagy-Britannia, Írország vagy a Brit Nemzetközösség állampolgára legyen – a szerk.), ugyanakkor az a tény, hogy a szervezők eddig nem tudtak megfelelően reagálni a skótellenes vádakra, szerinte azt mutatja, hogy egyszerűen nincsenek érveik a cáfolatra. „A hegemónia nem csak arroganciát szül, hanem elősegíti az intellektuális elgyengülést is” – szúrt még oda egyet Welsh.

Az írók közül nem ő az egyetlen, aki kritikával illette már a Booker-díjat. Korábban Julian Barnes bírálta élesen a díj odaítélési mechanizmusát, igaz, ő azután tavaly – sokadszori nekifutásra – begyűjtötte a The Sense of an Ending című regényével az 50 ezer fontos pénzjutalommal, valamint óriási felhajtással és médiafigyelemmel (is) járó díjat.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

...

A fiktív falu hóhérja – Vajna Ádám hollywoodi klisék nélkül mesél a középkorról / Flair #10

A Könyvhétnek vége, de a FLAIR podcast pörög tovább: hallgassátok meg beszélgetésünket Vajna Ádám költővel!