Nekrofil drogfüggőről kapta a nevét, Bush miatt kifütyülték

.konyvesblog. | 2015. július 22. |

doctorow-540x304.jpgKép forrása

84 éves korában elhunyt Edgar Lawrence Doctorow, a Ragtime és A nagy menet szerzője, aki szerint "az írás a skizofrénia társadalmilag elfogadott formája" volt. Halálát a tüdőrák komplikációi okozták, halálhírét fia, Richard erősítette meg a New York Timesnak.

Doctorow 1931-ben született Bronxban, második generációs orosz zsidók gyermekeként. Édesanyja zongorista volt, édesapja egy zeneboltot üzemeltetett. Nevét édesapja kedvencéről, Edgar Allen Poe-ról kapta, akit gyakran Amerika „legnagyobb rossz írójaként” emlegetett.

„Anyám már a kilencvenes éveiben járt, én meg végre foglalkoztam a nevemmel, és megkérdeztem tőle: Te és apa tudtátok, hogy egy drogfüggő, paranoid és erősen nekrofil hajlamot mutató alkoholistáról neveztetek el?, mire ő annyit mondott: Edgar, ez nem vicces.”

Doctorow 9 évesen döntötte el, hogy író lesz. Ha olyan könyvet olvasott, ami felkeltette az érdeklődését, két kérdést tett fel magának. Amellett, hogy mi lesz a történet következő momentuma, arra is kíváncsi volt, hogyan lehetséges, hogy a papírra vetett szavak ilyen nagy hatással vannak rá. Irodalmi tehetsége már egészen korán, az iskolaújságnál töltött évei alatt megmutatkozott. Az egyetem óta az olyan nagy filozófiai kérdések foglalkoztatták amelyekre nem létezik olyan válasz, amivel mindenki egyetért.

„Mikor felnőttem, minden területen az európai migrások hihetetlen energiáinak kedvezményezettje voltam, mindazoknak a nagy elméknek, akiket Hitler üldözött el Európából. Hatalmas kifinomultságot hoztak az irodalomkritikába, a filozófiába, a tudományba, a zenébe. Nagyon szerencsés voltam, hogy New York-i lehetek."

Az ohiói Kenyon College és Columbia elvégzése után az ötvenes években Németorszégban szolgált az amerikai hadsereg katonájaként. Miután hazatért, a Columbia Picturesnek kezdett dolgozni: regények tartalmát foglalta össze, amelyek alkalmasak lehetnek a megfilmesítésre.

Még mielőtt saját írói karrierje beindult volna, szerkesztőként kereste a kenyerét a New American Librarynál és a Dial Pressnél, és olyan szerzőkkel dolgozott együtt, mint Ian Fleming, Ayn Rand vagy Norman Mailer. Első regényét a Welcome to Hard Times-t 1960-ban jelentette meg. Az igazi áttörést harmadik regénye, a Rosenberg-ügyről szóló Daniel könyve hozta meg számára.

Írói munkásságát nemcsak az olvasók, de a kritikusok is elismerték. Világkiállítás című regényéért 1986-ban elnyerte a National Book Awardot, 1989-ben a Billy Bathgate, a gengszterinas, 2005-ben pedig A nagy menet című regényéért nyerte el az amerikai könyvkritikusok díját. Néhány könyvét megfilmesítették, köztük a Ragtime-ot, vagy a Billy Bathgate-et, de Doctorow általában nem volt elégedett az eredménnyel.

Ragtime - trailer

A New York Egyetem mellett, ahol kreatív írást tanított, számos intézményben megfordult tanárként. Liberalizmusát nem nézte mindenki jó szemmel. 2004-ben a Long Island-i Hofstra Egyetemen tartott beszédét, melyben Busht és az iraki háborút kritizálta, kifütyülték a diákok.

A Twitteren számos kolléga és rajongó búcsúzott tőle, Margaret Atwood régi cimborájának nevezte, Obama szerint egyike volt Amerika legnagyobb íróinak.

atwood.jpg

Magyarul nyolc regénye (Daniel könyve, Ragtime, Vöcsök-tó, Világkiállítás , Billy Bathgate, a gengszterinas, A víztároló, Isten városa, A nagy menet), és két elbeszéléskötete (A költők élet, Regénykék az édeni Amerikából) olvasható.

Forrás: Telegraph, Guardian