"Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni híresen visszahúzódó életet élt, interjút például nem adott (ez alól egyetlenegyszer tett kivételt, 1962-ben), rádió- és tévéfelvétel nem készült róla. Ferencz Győző szinte véletlenül szerzett tudomást arról, hogy Gyarmati Fanni 1935-től kezdve jó tíz éven át naplót vezetett. Az irodalomtörténész akkor éppen Radnótiról szóló (és azóta megjelent) monográfiájához gyűjtött anyagot, és emiatt több alkalommal is meglátogatta Radnótinét. Ekkor akadt kezébe a kézirat („Persze, naplót vezettem! Majd a halálom után elolvashatják” – mondta akkor az asszony), rögtön két példányban" - írtuk nagyjából egy hónapja, amikor a Jaffa Kiadó hivatalosan is bejelentette, hogy kiadják Gyarmati Fanni naplóját.

Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló 1935-1946 I-II.

Jaffa Kiadó, 2014, 1200 oldal, 7920 HUF

 

Gyarmati Fanni 1935 januárjában, huszonhárom éves korában, néhány hónappal a költővel kötött házassága előtt kezdett naplót írni. A bejegyzéseknek 1946 szeptemberében szakadt vége, pár héttel azután, hogy a harmadik munkaszolgálata alatt 1944-ben meggyilkolt költőt Budapesten is eltemették. A tizenkét éven át, sokszor napi rendszerességgel vezetett napló tehát egyszerre korrajz és személyes sorstragédia.

Az olvasó előtt megelevenedik a Radnóti házaspár szűkebb élete és környezete: bepillanthatunk a haladó magyar irodalmi és művészeti élet hétköznapjaiba egy mind jobban fasizálódó országban, hallhatunk a sűrű baráti összejövetelekről, a párizsi utazásokról, mindennapi apró-cseprő ügyekről, és nem utolsósorban betekintést nyerhetünk egy fiatal, felnőtt, dolgozó nő életébe is, aki legfőbb feladatának azt tekintette, hogy a háttérből minden lehetséges eszközzel segítse férje költői kibontakozását. Gyarmati Fanni mélyen tisztelte és rajongásig imádta a férjét: megkérdőjelezhetetlenül hitt az általa csak „Mik”-nek hívott Radnóti költői tehetségében. 

A napló december végén két kötetben jelenik meg. A kézirat gondozója és szerkesztője Ferencz Győző irodalomtörténész volt.