„Nekem a Balaton a Riviéra” – énekelte Németh Lehel az 1960-as években, a Kádár-korszak magyar tengeréről, amelynek partján tízezrek töltötték nyári szabadságukat nyaralókban, kempingekben, SZOT-üdülőkben, kiadó szobákban, a kiváltságosak hotelekben. De hogyan és hol nyaralt a Balatonnál egy magyar író az 1950-es, ’60-as, ’70-es években? Erre a kérdésre ad választ a Petőfi Irodalmi Múzeum ma nyíló új kiállítása, a Balatoni nyár, amely írófényképeken keresztül mesél a magyar tenger és az irodalom kapcsolatáról.
Talán nem meglepő, hogy a nyári kikapcsolódás ideje alatt íróink sem tettek mást, mint fürödtek, napoztak, horgásztak, vitorláztak, kirándultak, társas életet éltek a Balaton északi vagy déli partján, időt szántak családjukra, míg néhányan a nyaralás egy részét is írással töltötték.
Most bárki megcsodálhatja, hogyan tartja az evezőlapátot Ottlik Géza vagy Nagy László, hogyan ugrik hátast Juhász Ferenc, hogyan vitorlázik Mészöly Miklós, Örkény István, Déry Tibor, Sarkadi Imre és hogyan készít szódát Németh László. A nyári hangulatot idéző tárlat több mint száz fényképet vonultat fel, köztük ismeretlen, eddig be nem mutatott balatoni fotográfiákat a múzeum fotóarchívumának gyűjteményéből és családi albumok mélyéről.
A fotók mellett az írók, költők Balatonhoz kötődő műveiből vett idézetek is olvashatók, amelyekben a tájnak, a napsütésnek, a víznek, az itt szerzett élményeiknek, összességében: a balatoni nyaraknak állítanak emléket.
A nyári kiállítást szeptember 16-ig lehet megnézni.
