Hosszan tartó betegség után é meghalt 1992 irodalomi Nobel-díjasa, a St. Lucia-i költő és drámaíró, Derek Walcott. 87 éves volt.
Walcott az Another Life című verses önéletrajzával és az 1990-es Omeros-szal irányította magára a nemzetközi figyelmet. Utóbbi egy sajátos, karibi Odüsszeia-értelmezés.
Szerelem szerelem után
Eljön az idő,
amikor ujjongva ünnepled érkező önmagad
saját ajtódnál, saját tükrödben,
s mindkettőtök egymásra mosolyog,
s azt mondja, ülj ide. Egyél.
Újra megszereted az idegent, aki magad voltál.
Adj bort. Adj kenyeret. Add vissza szívedet
önmagának, az idegennek, aki szeretett
egész életedben, akire fütyültél
egy másikért, aki kívülről ismer.
Vedd le a polcról a szerelmes leveleket,
a fényképeket, a csüggedt cédulákat,
hámozd ki önnön képed a tükörből.
Ülj le. Gyönyörködj életedben.
(Fordította: Devecseri Gábor)
1930-ban született St. Lucia-szigeten. Első verseskötete 19 éves korában jelent meg, kiadását édesanyja finanszírozta, első saját darabját 1950-ben állította színpadra. Jamaicai egyetemi tanulmányai után 1953-ban Trinidadra költözött, és 1959-től majd húsz éven át vezette a Trinidadi Színházi Műhelyt, amelyet maga alapított.
Walcott nevetségesnek tartotta, hogy az angolszász területeken fekete íróként hivatkoznak rá, és karibi íróként definiálta magát.
Magyarul A szerencsés utazó (Európa, 1993) című verseskötete olvasható.
Forrás: Guardian