Hogyan kerül egymás mellé D. Tóth Kriszta és Lawrence Block, milyen kortárs könyv vihetne új színt a kötelező olvasmányok évek óta változatlan listájára, és hogyan lehet egy szakácskönyvbe étvágygerjesztővé fotózni a leghétköznapibb ételeket? Mindezekre választ ad az új, őszi Könyves magazin, még több témával, fotóval, érdekességgel.
Láthatatlannak érzi a negyvenes nőket D. Tóth Krisztina, aki elsőként a Könyves Magazin új, őszi számában beszélt második regényéről, a Húszezer éjszakáról. „Sok nő ebben a korban szembesül azzal az illúzióvesztéssel is, hogy nem létezik tökéletes és felhőtlen holtomiglan holtodiglan. (...) És közben szembesül a nő a fizikai tünetekkel is - ha felszalad három kiló, azt már nem tudja egy hét vacsoramegvonással leküzdeni, komoly munkát kell fektetnie magába ahhoz, hogy legalább hasonlítson fiatalabb önmagára. A testképe megváltozik, áll a tükör előtt, és nézi az állán az eltévedt szőrszálakat, a fenekén a növekvő karfiolokat. (...) A saját szexualitása kapcsán rájön, hogy fel sem tudja idézni, mikor volt utoljára orgazmusa a férjével - őszintén, és nem amikor úgy csinált, mintha az lenne. Ez egy nagyon intenzív és sokszor magányos élethelyzet. A Húszezer éjszaka főhősének látszólag mindene megvan, és elég bölcs ahhoz, hogy tudja, mit szeretne az élettől, mégis kétségbeesetten áll a friss felismerések előtt.”
Könyves magazin 2014/2.
Libri-Shopline, 2014, 96 oldal, 870 HUF/5 pont + 199 HUF
Nagy összeállításokban mutatja be a magazin Stephen King sikeres, ám függőségektől sem mentes pályafutását, a fekete-fehér, erőszakos Sin Cityt, és a gyerekkönyveket is más aspektusból vizsgálják - hogyan jelennek meg a mesékben azok, akik eltérnek a fehér, heteroszexuális, nukleáris családban élő gyerekképtől. Winkler Nóra megmutatja a könyvespolca képeit: elsőre egy lepke, egy Hollinghurst-borító és világ legmenőbb kortárs képzőművésze, Damien Hirst kapcsolatát fejti fel. Weyer Balázs olvasmányainál visszatérő motívum lett a Nagy Háború: Balzac, le Carré, Zweig regényei mellett a Miért buknak el a nemzetek? című könyvet mutatja be.
Az iskolai kötelező olvasmányok listája átgondolásra szorul, derül ki a Könyves cikkéből. Jókai Mór regényei helyett Az éhezők viadalát, a Szent Johanna Gimit vagy a Harry Pottert kellene irodalomórákon tanítani. Megszólal a Magyartanárok Egyesületének elnöke, Csobánka Zsuzsa és Tóth Krisztina is. Lassan tíz éve jelent meg Dragomán György több nyelven is sikeres regénye, A fehér király, amiből hamarosan angol nyelvű nagyjátékfilm készül a 21 gramm producerének közreműködésével. Új regényében, a Máglyában két boszorkány a forradalom utáni napokban változtatja meg Románia történelmét. „Kitömött barbár volt Török Sophie, ám őt nem a közvélemény, hanem a férje formálta német múzsafeleségekre emlékeztető alabástromszoborrá” – állítja Péterfy Gergely, a Kitömött barbár szerzője. Esterházy Péter és Parti Nagy Lajos német fordítója, Terézia Mora, a Német Könyvdíj nyertese bevallotta, hogy regényt csak németül tud írni, a Matthew Scudder nyomozót megteremtő krimiszerző, Lawrence Block felfedte magyar gyökereit.
Az illegális letöltés megöli a könyvpiacot, miközben kalózok mentik meg az irodalmat? Bodó Balázs az elmúlt hónapokat a világ legnagyobb elektronikus kalózkönyvtárának felfedezésével töltötte. A magyar könyvpiac tart az e-könyvre történő átállástól, a Könyves Magazin cikkéből kiderül, miért nem robbant be az e-könyv-piac Magyarországon.
A Könyves Magazint a Bookline.hu oldalon, a Libri boltjaiban és az újságárusoknál lehet megvásárolni.
