Aranyút – Egy film, amivel végigjárhatod Arany életének helyszíneit

.konyvesblog. | 2019. január 10. |

arany_1.jpg

Arany János jól gitározott, béna volt az angol kiejtése, és bár már négyévesen tudott olvasni, az iskolában eleinte mégis rossz tanuló volt. Mindezt a Litera Aranyút című rendhagyó filmjéből lehet megtudni, amelyben Szilasi László, Simon Márton és Horváth Kristóf Színész Bob mesélnek Arany Jánosról, születésének 200 évfordulója apropóján. De nemcsak beszélnek róla, hanem utaznak is vele, végigjárják életének legfontosabb állomásait Debrecentől Nagyszalontán át egészen a Margit-szigetig. Közben pedig verseket mondanak, zenélnek (a Bob és Bobék Orchestrával karöltve), rappelnek, felező 12-eseket írnak, és esznek abból az eperből is, amelyből egykor Arany is szemezgetett.

Az Aranyút állomásai:

  • Debrecen: ahol megnézhetjük, hogy milyen lehetett Aranynak a Református Kollégiumba járni. Itt derül ki, hogy milyen jól gitározott, és hogy a barátai biztatására kezdett nyelveket tanulni (noha az angol kiejtéséért gyakran kiröhögték)
  • Nagyszalonta: ahol „feketén bólingat az eperfa lombja” és ahol Arany a hamuban tanult meg írni-olvasni
  • Geszt: ahol Arany János alkotóháza állt, amit akkor építettek neki, amikor Tisza Domokost kezdte tanítani, mert nem akart a kastélyban lakni (és ahol állítólag szerelmes lett Tisza Lajos feleségébe...)
  • Nagykőrös: ahol egy pad őrzi az emlékét annak, hogy Arany 1851-ben ott szállt meg, és ahol a református gimnáziumban tanított irodalmat. Kiderül, hogy kevesebb időt kellett a tanteremben töltenie, mint egy mostani tanárnak, így maradt ideje az írásra is. De csak azokat az osztályokat volt hajlandó tanítani, ahol nem bántották a kisebbeket
  • Budapest, Magyar Tudományos Akadémia: ahol főtitkárként dolgozott és ahol rettenetesen unalmasnak találta az akadémiai közgyűléseket
  • Budapest, Margit-sziget: ahol az egyik legtermékenyebb alkotói korszaka zajlott és ahol „az utolsó nemzeti bárdból az első pesti dekadenssé vált”. A Kapcsos-könyvbe azonban a közhiedelemmel ellentétben valószínűleg nem itt írta bele a verseket (mert azok már tisztázatok voltak)

Nézz bele a filmbe és tudj meg még többet Aranyról: 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók