Aki a sebezhetőségéből meríti a boldogságot

Kiss Orsi | 2013. július 18. |

Brené Brown: Bátraké a boldogság

Bookline Könyvek, 2013, 332 oldal, 3290 HUF

A boldogság tudatos döntés következménye (is), és ami a legfontosabb, ennek felépítéséhez és fenntartásához gyakran éppen gyengeségeinkből meríthetünk erőt. Brené Brown azonban még ezen a sommás állításon is csavar egyet: ami ugyanis a többség számára gyengeség, az számára elengedhetetlen feltétele annak, hogy teljes életet éljen. Az amerikai származású kutató Bátraké a boldogság című kötetében szinte észrevétlenül ás a mélybe, közben ügyesen kerülgeti a szokásos önsegítő könyvek közhelycsapdáit, nem mellesleg pedig még a partvonalról károgóknak is elegánsan beszól egyet.

Sebezhetőség nélkül nincs bátor élet – adja ki az ukázt Brené Brown, és akár ezen a ponton össze is csaphatnánk a könyvet, egyvalami azonban mindenképp visszatart. BB ugyanis tudja, miről beszél. A könyvben például részletesen leírja, hogyan kerülgette a frász, amikor néhány évvel ezelőtt a TED meghívta, hogy „a világ legfigyelemreméltóbb gondolkodói és alkotói” részvételével zajló konferencián tartson előadást. Mindezt tetézte, hogy a prezentációról felvétel is készült, ez pedig azután még tovább fokozta szorongását. Ez a felvétel azóta tízmillió kattintásszámmal a TED-honlap legnépszerűbb videója, igaz, Brown saját bevallása szerint még egyszer sem nézte végig.

BB mindenesetre világhírű lett, aminek talán az is lehet az oka, hogy kutatási témájával (fő szakterülete a sebezhetőség és a szégyen mibenlétének feltárása) nagyon betalált, könyvében pedig nagyon szépen felgombolyítja, majd feloldja azokat a szorongásokat, melyekkel a normális lelkületű emberek többségének – élete során legalább egyszer – meg kell küzdenie.

A témában eddig megjelent cikkeink:

Brené Brown: a sebezhetősége miatt lett sztár

Feldmár András a bátraké a boldogságról

Ezek közül az egyik legerősebb talán a szégyen, amelynek kibeszélése a mai napig tabu, holott BB szerint a szégyen univerzális („Mindenkinek van.”), egyike a legősibb érzelmeknek, és csak a szociopaták nem élik át. Ez még nem annyira érdekes, az már inkább, ahogy a kutató rámutat a szégyennel összefüggő, illetve abból eredő negatív következményekre, illetve társadalmi jelenségekre. Mert az egy dolog, hogy a szégyen összefüggésbe hozható az erőszakkal, a függőséggel, az agresszióval, az evészavarokkal, a depresszióval és a bántalmazással, de a szégyen az újító elképzeléseknek is kerékkötője lehet.

„Az innováció csendes hóhérja a szégyen”, idézi Brown egyik beszélgetőtársának, egy viselkedésjavító projekteket fejlesztő cég vezérigazgatójának a szavait. Így van ez akkor is, ha valaki a megszégyenüléstől tartva nem áll elő egy új ötlettel, nem ad visszajelzést a főnöke felé, vagy retteg megszólalni az ügyfél előtt. A szégyennel azonban nem csak a vállalati szférában, de az iskolában, és a férfi-női viszonyban is nap mint nap meg kell küzdeni.

BB leírta például, hogy először mennyire meglepte, amikor a férfiak a saját szégyenélményeikről meséltek. De részletesen kitér a nőkére is, amely rendszerint a kinézetükkel és az anyasággal áll összefüggésben: „Ám a nők valódi küzdelme – ami kategóriától függetlenül felerősíti a szégyent – az, hogy elvárják tőlünk (és olykor magunk is arra vágyunk), hogy tökéletesek legyünk, annak viszont nem szabad kiderülnie, hogy dolgozunk is érte.”

A szégyen mellett BB másik kedvenc kulcsszava a sebezhetőség, amely az általános vélekedéssel szemben nála nem a gyengeség szinonimája, sokkal inkább belső erőforrást képez. Ahhoz azonban, hogy a sebezhetőséget vállalni tudja valaki, Brown szerint nagy adag bátorságra van szükség, ami szerinte nem csak a mindennapi társas kapcsolatokban hozhat minőségi változást, de egy új vezetői hozzáállás kialakításával a vállalkozások életében és irányításában is.

Brown mindenesetre annyira már összeszedte a saját bátorságát, hogy már az sem bántja, ha valaki kívülálló, akár egy ismeretlen internet-júzer, heves kritikával illeti. Ahhoz ugyanis, mondja ő, hogy valakinek a bírálatát komolyan vegye, pláne, hogy meg is fogadja, elengedhetetlen, hogy az illető hozzá hasonlóan ugyancsak ott küzdjön a ringben.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.