Khaled Hosseini: És a hegyek visszhangozzák
Libri Könyvkiadó, 2013, 3392 HUF
Khaled Hosseini Kaliforniában nőtt fel, ám az amerikainál még mindig közelebb áll hozzá az arab irodalom. Az És a hegyek visszhangozzák szerzőjének a nagymamája és az édesanyja a kedvenc mesélője.
Már saját könyveiből kiindulva sem meglepő, hogy a harmadik bestsellerét jegyző negyvennyolc éves író nem szereti a vércinikus, csont alkoholista Charles Bukowski, vagy a sokszor brutális képekben gondolkodó Bret Easton Ellis műveit, az viszont furcsa, hogy Truman Capote-ért sem rajong különösebben. „Gimnáziumban kötelező olvasmány volt a Hidegvérrel, amit a legfőbb művének tartanak – mondja az annak idején San Joséban érettségiző író. – Elismerem Capote tehetségét, írói nagyságát, de a könyvei nem nekem valók. Legalábbis így gondoltam, miután letudtam a kötelezőt.”
A kortárs amerikai szerzők közül Dave Eggerst szereti, a kanadai – idén Nobel-díjjal jutalmazott – Alice Munro novelláit pedig egyenesen imádja. Bár, ha fel kell sorolni kedvenc műveit, utóbbi két szerző neve aligha szerepelne köztük. „Háfiz verseit bármikor leveszem a polcról, szerintem ő a legfontosabb és legnagyobb perzsa költő – állítja. – A kabuli iskolás éveim alatt szerettem meg, és azóta is lenyűgöz versei ritmikája, szóhasználata és képi világa.”
Az utóbbi évekből Hosseini egyik nagy kedvence az indiai-amerikai írónő, Jhumpa Lahiri Egy ismeretlen világ című könyve, illetve Juan Gabriel Vásqueztől a The Sound of Things Falling, mely a kolumbiai drogkereskedelem környékén íródott regény. „Minden egyes sora életet lehel Kolumbiába és Bogotába. Lenyűgöző mű, akárcsak Fariba Nawa Opium Nation című könyve, mely az afganisztáni kábítószeriparról szól.”
Eredeti szakmája szerint Hosseini orvos, így a tudományos könyvek sem porosodnak meg a polcán. „Közel húszévnyi praktizálás után máig leköt az orvoslás, a biológia. A szakkönyvek közül rendre elolvasom azt, amelyik érdekel, bár egy ilyet végigrágni aligha nevezhető igazi kikapcsolódásnak.” Nem úgy a mesék, melyek máig hatással vannak rá. „Írok, olvasok farszi nyelven, és szívesen veszek elő több száz éves perzsa hőstörténeteket. Az arab családokban mindig van egy remek mesélő, aki általában a nagymama. Nálunk is így volt, imádtam őt hallgatni, és anyámat is ugyanúgy. Előfordult, hogy klasszikus arab meséket szőttek tovább, de volt, hogy csak a saját élményeiket mondták el meseszerűen.” Hosseini édesanyja egyébként nyelvtanárként dolgozott, így talán nem is meglepő, hogy ügyesen mesélt. „Ő is szerette Rumi, Hafez és Omar Khayyam műveit, de nekem Ferdózitól a Sahnamé, avagy a Királyok könyve a kedvencem a tizenegyedik századból. Heroikus, drámai, összetett történet, nagy csatákkal, nagy harcosokkal.”
A felsoroltak után talán meglepő, hogy Hosseini polcán Max Brooks World War Z című könyve is megtalálható (melyből Brad Pitt főszereplésével forgattak filmet), és hogy imádja a képregényeket is. „Gyerekkoromban tele volt könyvekkel a kabuli, a párizsi és az amerikai otthonunk is. A gyűjtemény azóta folyamatosan nő. Szerencsére, az egész családom szeret olvasni.”
