„Azt szeretem, ha az erotika túlmutat önmagán”

„Azt szeretem, ha az erotika túlmutat önmagán”

Kiss Orsi | 2017. március 16. |

elso_portrek.jpgFiala, Garaczi, Gimesi, Kalapos, Karafiáth (képek forrása: Cool Bookz)

„Az első szexről mindenkinek van egy története, melynek elképzelése, átgondolása, fejben való újrapörgetése, esetleg elhallgatása sokszor legalább olyan fontos, mint maga az aktus” – írtuk a Menő Könyvek új antológiájáról, Az elsőről. Utóbbiban tizennégy kortárs írónk mesélt arról, milyen sokféleképpen éli és élheti meg egy kamasz a szüzesség elvesztését. Megkerestük a kötet szerzőit, és arra voltunk kíváncsiak, hogy íróként hogyan birkóztak meg a feladattal, illetve olvasóként milyen élményeik vannak ezen a téren. Tízen válaszoltak, két részletben mutatjuk meg, miket.

Az első – Tizenöt író, tizennégy történet arról, amiből csak egy lehet (felelős szerk.: Csapody Kinga, szerk.: Nagy Boldizsár)

Menő Könyvek, 2017, 220 oldal, 2990 HUF

 

A három kérdés, melyet mindannyian megkaptak:

1. Akár íróként, akár olvasóként nézi, egy könyvben mitől működik az ön számára egy szexjelenet?
2. Az irodalmi szexábrázolások között az első alkalom, az első együttlét bemutatása akár külön kategória is lehetne – a saját novellája írásakor mi jelentette a legnagyobb nehézséget?
3. Kamaszként melyik volt az a mű, amely segített a saját szexualitása jobb megértésében, vagy amely bármely szempontból emlékezetes maradt?

Fiala Borcsa:

1. Attól, hogy hiteles. Hogy könnyedén el tudom a jelenetben képzelni magam, nem feszengek tőle, nem fog el a röhögőgörcs, és nem érzem azt, hogy a szerzőnek vagy kínos volt a megírása, vagy fogalma sincs, miről beszél. Ha a prűd maszatolóstól a pornográfig terjedő skálán kellene belőnöm a dolgot, akkor inkább az utóbbihoz helyezném magam közelebb olvasóként is. Mert ha már a szexről írunk, akkor az ne merüljön ki a hálószobaajtó halk becsukása, hegedűszó, naplemente nagytotálban.

2. Olyan történetet szerettem volna írni, amit a saját 14 éves lányom kezébe is bátran belenyomhatok. Ami nem riasztja el az ártatlanabb olvasót, de nem is ködösíti illatos rózsaággyá a szexet. Amit nem fog félrehajítani az obszcenitása miatt, de akár úgy is bele tudja magát helyezni, hogy még gyakorlati tapasztalatra nem tett szert. (Khm, remélem.)

3. A szüleim háta mögött sutyiban elég kritikátlanul, ömlesztve olvastam össze mindent, amit a témában felleltem, akár a könyvespolc legfelső, leghátsó rejtett zugaiból is összehalászva. Úgyhogy, ami leginkább emlékezetes maradt, az ennek a rengeteg fajta ábrázolásnak a végtelenül színes és kaotikus volta. Most gondolj bele, 16-17 évesen milyen véleményed lehet szűzlányként a szexről, ha a tudásodat a Lady Chatterley szeretőjétől kezdve a Tizenegyezer vesszőn és a Káma Szútrán át a Tinilányok kézikönyvéig bezárólag próbálod alakítani?

Garaczi László:

1. Gondolom, ha jól van megírva: pontos, érzékletes, elkerüli a buktatókat, vagy például behoz valami eddig nem ismert új szempontot.
2. Nem jelentett nehézséget, a munka minden fázisa egyfajta „megkönnyebbülés” volt számomra.
3. Alvah Bessie: A szexbomba, borító. Éven át nézegettem szüleim könyvespolcán, közben sok mindent megtudtam magamról.

Gimesi Dóra:

1. Mivel én alapvetően drámákat írok, hajlamos vagyok mindenféle jelenetet onnan megközelíteni, hogy az adott figura hitelesen viselkedik-e, kimondhatja-e a szájába adott mondatokat, elhiszem-e neki, amit tesz. A szexjelenet sem önmagában érdekes, hanem a résztvevői által: ha a figurák és a viszonyaik jól vannak felépítve, a szex is működik. Az már ízlés és műfaj kérdése, hogy az ember mennyit és milyen módon mutat meg belőle, egy nagyon visszafogott, de egy nagyon explicit jelenet is lehet hiteles. Ha tudok menni a figurákkal, ha érdekel a sorsuk, akkor a szerelmi életük is érdekelni fog.

2. Hogy személyes legyen a hangvétele, mégse érezze azt az olvasó, hogy én most a civil életemből osztottam meg valamit. Ezért is írtam monológokat: egy kitalált fiatal lány gondolataiba, szóhasználatába, vágyaiba próbáltam belehelyezkedni, aki bizonyos dolgokban hasonlít rám, de mégsem én vagyok. (Vagyis megkíséreltem drámaíróból megúszni a feladatot...)

3. A női vágyról kamaszként Tatjána levele mondott nekem a legtöbbet. Iszonyúan igaznak és kitárulkozónak éreztem, nem csak érzelmi, de szexuális szempontból is, még ha ez nem is jelenik meg benne túl direkt módon. Nagyon fontos olvasmányom volt a Tizenhét hattyúk, a Psyché és Nemes Nagy Ágnestől A szomj. Úgy gondoltam, akkor leszek felnőtt nő, ha már minden sorát értem (és ez így is lett). Kosztolányi, Csáth Géza, Krúdy novelláit olvasva pedig abból is megértettem valamit, hogy a férfiak hogyan vágynak a nőkre. De a legemlékezetesebb az Akiért a harang szól szexjelenete: olyan sokszor elolvastam, hogy ma is automatikusan ott nyílik ki a könyv.

Kalapos Éva Veronika:

1. Attól, ha több a célja, mint hogy izzadni kezdjek tőle. Ha jó szexjelenetet kell mondanom, mindig a Lolita jut eszembe, ahol az, ahogyan Humbert kielégül szimplán attól, hogy Dolly lába az ágyékához dörzsölődik, gyönyörűen, költőien van leírva, egyetlen célzott kifejezés sincs benne, mégis végtelenül fülledt és erotikus. Azt szeretem, ha az erotika túlmutat önmagán, és a nagy egész részévé tud válni, ahogy a valóságban is.

2. Pontosan az, amiről az előbb is beszéltem: hogy a szex több legyen önmagánál. Ezért választottam azt a megoldást, hogy magát az aktust csak érzékeltetem a szövegben, az előtte-utána átélt érzéseket helyezem a középpontba. Bevallom őszintén, általában tartok a szex ábrázolásától, mert minden vele kapcsolatos kifejezéshez számos többletjelentés tapad, és így nagyon nehéz alárendelni a mondatokat annak, amit valójában ki akarok fejezni. Viszont van, akinek már sikerült, szóval nem adom fel.

3. Nem kamasz voltam, hanem nagyjából 9 éves, amikor anyukám leült velem, és együtt elolvastuk a svéd csodát, a Peti, Ida és Picurit. Mindent elmagyarázott, amit nem értettem, az összes kérdésemre válaszolt, így már korán nagyon egészséges képet kaptam a szexualitásról. Sok tőle tanult dolgot magammal tervezek vinni a saját anyaságomba, de ezt biztosan: szeretnék majd ugyanilyen nyíltan és bátran beszélni a gyerekemmel a szexről – megérdemli, hogy valós tudása legyen arról, ami később fontos része lesz az életének.

Karafiáth Orsolya:

1. Szerintem csak akkor működik, ha – és teljesen mindegy, milyen eszközökkel érjük el, lehetnek azok akár költőiek is – a dolog természetesnek hat. Talán furán hangzik, de én bírom  a naturális megoldásokat is, és a sejtetőeket is. Versekben is imádom, ha épp csak mögé tudom képzelni – épp csakot írok, de talán a fantáziám ilyenkor elég plasztikusan tölti ki… Nem bírom, ha megérzem a szövegen azt, hogy a szerző esetleg túl eredeti akarna lenni, vagy ha kijön az öntetszelgés – ezt amúgy sem kedvelem, nem kell hozzá szex. De lehet hogy én vagyok túl földhözragadt, a szexet ugyanolyan tevékenységnek tekintem, mint mondjuk egy isteni falatozást, így  a szövegek ugyanazon elvek mentén ítéltetnek meg bennem. Én magam versekben inkább lebegtetek, azt hiszem egészen eddig mindössze két prózai szexjelenetet írtam, de lehet, hogy csak egyet. A Kicsi Liliben van egy, mikor Lili a narrátor orra előtt közösül demonstratívan – szerettem írni, szerettem gondolatban ott lenni, a jelenet minden kegyetlensége ellenére.

2. Itt, Az elsőnél konkrétan nem írtam le, miként zajlanak a dolgok, nem is akartam, azt írtam meg, hogy a két kislány, még abszolút szűzen gyakorlatozik a nagy alkalomra. Ahogy egy könyvben olvasták. Ez nyilván egyfajta kifordítása is egy klasszikus szexjelenetnek… Amúgy magában az elsőben engem nem a testi része izgatott, hanem hogy egyáltalán hogyan állunk neki, mit várunk tőle, lefejthetjük-e a testünkről a lelket, érdemes-e, illetve mennyire hat egyáltalán ki az életünkre a dolog. Nehézség nem volt, örömmel írtam, eleinte a készülő regényben lett volna ez a rész, de kiesett, így ha nincs a felkérés, akkor is megíródott volna.

3. Emlékszem, még 14 éves sem voltam, mikor kiloptam anyáék hálójából az Érett nők dicséretét. Nagyon szerelmes voltam akkoriban, és a könyv rettenetesen megriasztott. Hogy a 16 éves szerelmemnek, amit én, a hamvas tudok nyújtani, az nem lesz elég. És lestem mindenhol az érett nőket, és mindig hátrányban éreztem magam velük. (Mióta érett nő vagyok, meg azt látom, a fiatalok előnye behozhatatlan, ez a szexualitás mindig csupa para és csapda, nem lehet kinőni. ) Később végigolvastam az erotikus irodalom nagyját, a Tizenegyezer vesszőtől a Gordonon át a Catherine M-ig, és tovább. Az Emanuelle-t nagyon bírtam, azóta lesem a stewardesseket, irtó szexisek. De nem ezeket gondolom a legnagyobb hatásúnak. A Makrában szerettem, ahogy ott van, hogy utána Vali festegeti a körmeit az ágyban…  

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.