A kolozsvári némafilmgyártás korába csöppennek vissza Zágoni Balázs szereplői
Kolozsi Orsolya

A kolozsvári némafilmgyártás korába csöppennek vissza Zágoni Balázs szereplői

Zágoni Balázs
Szamos-parti Hollywood
Pagony, 2022, 409 oldal
-

A Vitéz János Gimnázium udvarán egy különös fa áll, melynek gyökerei közt különböző alagutak nyílnak a múltba – ezt a varázsos helyet már jól ismerhetik a Pagony Abszolút töri sorozatának olvasói. A történelem fontos pillanatait és korszakait bemutató sorozat egyes részei napjaink legjobb ifjúsági íróinak tollából születtek, eddig összesen hat rész látott napvilágot. Zágoni Balázs (többek között a Barni-könyvek, a Kincses Képeskönyv és A Gömb szerzője) az első világháború időszakának bemutatására vállalkozott, méghozzá egy nagyon speciális szempontból, hiszen könyvében

a kolozsvári némafilmgyártás történetét,

illetve annak egyes epizódjait is bemutatja. Ezt a két témát fűzi össze, és három kis utazóját ebbe a környezetbe helyezi, először 1914-be, majd a második visszatéréskor 1916-17 fordulójára. A három hetedikes egy büntetésből feladott házi feladat miatt indul vissza a múltba, hogy információkat szerezzen a Casablancát is rendező Kertész Mihály (Michael Curtiz) filmes munkásságáról.

A két múltbéli téma mai gyerekek nézőpontjából jelenik meg, hiszen a három időutazó, Karola, Bende és Fejó, mindannyian napjaink gyermekei, akik tanulmányi kirándulásukon nem sok érdeklődést mutatnak a filmezés története és a némafilmgyártás iránt. Bezzeg akkor, mikor belecsöppennek ebbe a világba! 1914 június 7-én érkeznek Budapestre, ahol először is rácsodálkoznak a korabeli divatra és közlekedésre, beülnek a New York Kávéházba, ahol a korabeli filmgyártás nagy alakjainak nyomába szegődnek. Kolozsvárra utaznak, a kincses városban a filmtörténet kezdeteinél lehetnek jelen, a kor nagy színésznőivel és rendezőivel forgathatnak együtt, de közben többször is csávába kerülnek, és folyamatosan vigyázniuk kell arra, nehogy lelepleződjön időutazó mivoltuk.

Az időutazások szükségszerű paradoxonával is szembesülnek,

ráébrednek arra, hogy a múlt megváltoztatása a jelen megváltoztatása is egyben. Az első, nagyjából három hetes tartózkodásuk után éppen azért vállalkoznak még egyszer a kalandra, hogy kiköszörüljék a csorbát, melyet első látogatásuk okozott, és eljuttassák Amerikába Kertész egyik filmjét, A toloncot.

A második visszatérés már az első világháború éveibe vezet, így az olvasót ennek az időszaknak a történelmi viszontagságaiba is beavatja. Az Erdély területén igazából soha meg nem oldott nemzetiségi kérdés, a fiatal katonák, a kereső nélkül maradt, egyre szegényedő családok is megjelennek, nem kendőzve el ennek az időszaknak a szörnyűségeit, melyeket mégis finoman, gyermekek számára is befogadhatóan adagol a szöveg. Mindkét múltbéli utazásnál egy erdélyi gróf, későbbi külügyminiszter a gyerekek kísérője, aki egy vonatúton köt szoros barátságot velük: „Karola csak ekkor nézett a névjegykártyára: Gróf losonci Bánffy Miklós, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Színház és a Magyar Királyi Operaház intendánsa. (…) Hát nem ismerik, kérem? – zavarodott össze teljesen a segédpincér. – A legnagyobb földesúr Erdélyben! És még színdarabokat is ír!” Ő vezeti be a gyerekeket a kolozsvári filmes világba, megmutatja nekik bonchidai kastélyát, és minden kérdésükre válaszol. Nagyon szimpatikus karakter az övé, és legalább olyan részletesen kidolgozott, mint az időutazó kiskamaszoké.

Zágoni könyvének főhősei nem felületes figurák, hanem jól felépített jellemek, akik az utazás során nem kis fejlődésen is keresztülmennek. Hármasukban ráadásul nagyon jó a dinamika, és még egy szerelmi szál is beférkőzik az igen összetett, mégis végig világosan követhető cselekménybe. Különösen érdekes, hogy mai gyerekek látogatnak vissza egy régmúlt időbe (ez persze a teljes sorozatra igaz), így mai szemmel, a mai világlátás és -értelmezés tükrében tudnak reflektálni a múltra, ezzel is

közelebb hozva ezt az időszakot a mai olvasókhoz.

A kalandos cselekmény, a humoros részek, a részletes, de sohasem fárasztó leírások ugyan nem mutatják be ennek az időszaknak minden szegmensét, de egy jellegzetes szeletét mégiscsak az olvasó elé tárják. A filmművészettel hivatásszerűen foglalkozó szerző kolozsvári származású, így mind a várost (és annak történelmét), mind a kinematográfia múltját nagyon jól ismeri, ráadásul az utószó biztosít arról is, hogy nagyon alapos kutatómunkát végzett karaktereinek, helyszíneinek kidolgozásakor.

Az Abszolút Töri sorozat a kortárs ifjúsági irodalom kimagaslóan igényes vállalkozása. Azt, hogy az ismeretterjesztés és az irodalom összefűzése telitalálat, már az eddigi könyvek is bizonyították, és Zágoni Balázs regénye sem tette lejjebb a lécet. A mai fiatal pillantásával felmért múlt, a rengeteg izgalmas kaland, a szeretnivaló és azonosulásra késztető hősök szerepeltetése a siker receptje, a Szamos-parti Hollywood pedig olyan könyv, melyet jó szívvel adhat gyermeke kezébe bármelyik szülő, és garantálható, hogy az olvasmány meggyőzi majd a gyerekek nagy többségét is.