Ez év októberében ünnepelte hatvanadik születésnapját Kiss Ottó, aki az elmúlt évtizedekben számos gyerekkönyvet írt. Ezek közül talán a legsikeresebb a 2002-ben megjelent és azóta is töretlenül népszerű, több kiadást megért Csillagszedő Márió volt. A verseskönyvben cím nélküli versek, verstöredékek sorakoznak, melyekben egy óvodáskorú kislány szemszögéből tárul fel egy széthulló család, egy válás, na meg egy barátság története zseniális egyszerűségű, mégis elgondolkodtató vagy éppen letaglózó sorokban: “Tudod, apa, az lenne jó, / ha eggyel többször jönnél haza, / mint ahányszor elmész.” A svéd gyerekversek stílusát idéző könyv megjelenése évében elnyerte az Év Könyve-díjat, idén pedig negyedszer is kiadta a Móra Kiadó, sőt a folytatása is megszületett Ég Bolt címen, ezúttal is Paulovkin Boglárka kedves és letisztult rajzaival.
a gyermeki nézőpont bölcsességéből táplálkozó, sűrített, sokszor töredékes versformálásban is.
A súlyos betegség - ami miatt a versekben megszólaló kisfiú egy évig nem is jár iskolába - a halálfélelmet is felébreszti, és az elmúlással kapcsolatos, sokszor nagyon homályos gondolatok között minduntalan felbukkan Isten: “A kérdés nem az, / hogy Isten létezik-e. / A kérdés az, / hogy mi lenne, / ha nem volna.” A transzcendens kérdései foglalkoztatják tehát az iskolás, 12 év körüli kisfiút, aki
a geometria térbeli törvényszerűségeit is a világ magyarázatára, megértésére igyekszik felhasználni,
a pont, az egyenes és a kör is lételméleti metaforákká válnak ezekben az epikus ívre felfűzött, lazán kapcsolódó versekben. A kör a végtelenség, a kezdet és a vég (vagy születés és halál) egymásba fonódásának formája, a pont pedig a semmiből keletkező világok, a teremtés aktusának megértéséhez jelenthet kaput, mint fontos matematikai axióma:
Tanultuk mértanból,
hogy a pontnak nincs kiterjedése.
Vagyis nem létezik, csak mi találtuk ki,
hogy később az egész mértant ebből a
nem létező pontból hozzuk majd létre:
a vonalat, az egyenest, a négyzetet,
a téglalapot, a háromszöget, de még a kört is.
A semmiből így lehet egész világot teremteni.
Pontból leszünk, ponttá leszünk.
Bár a játékosság, elsősorban a címben is tetten érhető szójátékok itt sem hagyják cserben a szerzőt, az Ég Bolt az elsőnél jóval komorabb és filozofikusabb kötet. Olyan könyv, mely a gyerekekre jellemző egyszerűséggel és tisztánlátással fogalmaz meg gyermeki bölcsességeket, s melyben a gyerekek ráismerhetnek saját gondolatmeneteikre, egy számukra otthonos és jól ismert nyelven a fiatal elbeszélővel együtt töprenghetnek el a létezés legnagyobb kérdésein. A felnőttek pedig (mert egészen biztos vagyok abban, hogy a miénk is ez a könyv) elrugaszkodhatnak kicsit a földtől, és a gyermeki perspektíván keresztül csodálkozhatnak rá (újra) a világra.