A lány, aki túlélte Mengele kísérleteit

Forgách Kinga | 2019. június 05. |

a_mengele_lany04.jpg

A húszéves Stern Rózsa Ibolya

Josef Mengele az auschwitzi koncentrációs tábor egyik legkegyetlenebb SS-tisztje volt, aki a nácik orvosaként embertelen kísérleteket hajtott végre a foglyokon. Látszólag udvarias, de valójában brutális és embertelen természetéről sok könyvben olvashattunk már. Most egy újabb tanú visszaemlékezését vehetjük kézbe. A négy koncentrációs tábort túlélő, szlovákiai magyar nő, Stern Rózsa Ibolya hetven évvel a történtek után mesélte el, hogy milyen szörnyűségeken ment keresztül a koncentrációs táborban. Emlékeiből A Mengele-lány címmel Veronika H. Tóth újságíró írt regényt.

Veronika H. Tóth - Viola Stern Fischer: A Mengele-lány

Fordította: Mészáros Tünde, Animus Kiadó, 2019, 368 oldal, 3980 HUF

 

Mengele a holokauszt irodalmának visszatérő szereplője, hiszen az egyik legkegyetlenebb, közvetlenül a legtöbb halált okozó náci tiszt volt. Alakja felbukkant például Edith Eva Eger A döntés című memoárjában is, amelyből egyértelműen kirajzolódik, hogy ő volt az, aki az újonnan érkezettek közül kiválogatta a gyermekeket, az időseket és a betegeket, majd egy karlegyintéssel a gázkamrába küldte őket. Fiatal, tizenhat éves lányként Edithet a táborba érkezése után az orvos másik sorba küldte, mint édesanyját és amikor át akart szaladni hozzá, megragadta őt. „Nagyon hamar viszont fogod látni az anyádat – mondja – csak zuhanyozni megy.” Edith soha többé nem találkozott szüleivel, ők is a mintegy négyszázezer ember között voltak, akiket Mengele parancsára azonnal megöltek. (A döntésről szóló kritikánk ITT, az Edith Eva Egerrel készült interjúnk ITT olvasható.)

Margó. A Mengele-lány bemutatója a Margó Irodalmi Fesztiválon lesz, a szerzővel és Mészáros Tünde fordítóval Oláh Andrea beszélget. Mikor? Június 15-én 17.30-kor. Hol? A PIM Dísztermében. Részletek erre>>

a_mengele_lany05.jpg

Magyar Zsidók érkezése Birkenauba 1944 júniusában

De a hírhedt orvosról olvashattunk Heather Morris Az auschwitzi tetováló című könyvében is, amely tavaly jelent meg magyarul, és amely Lale Sokolov holokauszttúlélő igaz történetét mesélte el (interjúnk a szerzővel ITT). Lale Auschwitz-Birkenau foglyaként és tetoválójaként több borzalmat látott, mint bárki: találkozott minden táborba érkezővel, látta ahogy Mengele dönt a sorsokról, és maga karcolta társai bőrébe a név helyett funkcionáló számsorokat. Tanúja volt annak is, hogy milyen kegyetlen kísérleteket végzett az orvos a foglyokon, hiszen barátja, Leon is Mengele egyik áldozata volt.

– Tudom, hogy az az állat éhezteti a foglyokat. Azt hittem csak lányokkal csinálja.

– Bárcsak ennyi lett volna.

– Ezt hogy érted?

Ekkor Leon egyenesen Lale szemébe nézett.

–  Levágta a kicseszett golyóimat, Lale – mondta erős, határozott hangon. – Az embernek valahogy elmegy az étvágya, ha levágják a golyóit.

Lale iszonyodva hátrahőkölt, elfordult, nem akarta, hogy hogy Leon lássa rajta a megrökönyödést. Leon visszaparancsolta kitörni kész zokogását, és próbált újra rátalálni a hangjára, miközben tekintete a földet pásztázta.

Mengele gyakran kínozta vagy megcsonkította a foglyokat, és kísérletei sokszor az alanyok halálával végződtek. A brutális módszereinek leggyakrabban az ikerpárok, valamint a valamilyen rendellenességgel rendelkező foglyok voltak az áldozatai. Előfordult például, hogy tífuszbaktériummal fertőzött meg ikreket, majd végigkövette rajtuk a betegség stádiumait. Ha pedig az ikerpár egyik tagja meghalt, akkor megölte a másikat is, és a boncolásnál összehasonlította a belső szerveiket. A becslések szerint körülbelül 1500 ikerpáron végzett kísérleteket Mengele, és közülük csak 200-an élték túl ezeket.

De számos sterilizációs kísérletet is végeztek a táborokban. Először a testi és szellemi fogyatékosokon, majd később más foglyokon is kipróbáltak különféle beavatkozásokat. Meddőséget okozó szereket alkalmaztak rajtuk, vagy fájdalmas, érzéstelenítés nélküli operációknak tették ki őket. 

Mengele egyébként a háború után megúszta a számonkérést. 1945 januárjában elmenekült Auschwitzból és magával vitte a kísérletek dokumentációit is. Ezután álnéven bujkált több évig, majd Dél-Amerikában telepedett le. Halálát nem a Moszad, és nem is egy önjelölt nácivadász, nem gyilkos lövés vagy kínvallatás okozta, hanem egyszerű fulladás. Josef Mengele sztrókot kapott úszás közben. Évtizedes bujkálását Gyurkovics Tamás írta meg Mengele bőröndje című regényében. A könyvről megjelenésekor ezt írtunk kritikánkban: „Mengele a regényben egy sértett, egoista „sarlatán”, aki a meg nem érett zseni szerepét magára véve, akaratos óvodásként követeli az őt megillető életkörülményeket, és nem veszi észre, hogy mennyire elment mellette a világ. Dél-Amerikában, és a Dél-Amerikából küldött leveleiben lefoszlik róla minden mítosz, és csapdába esett állatként hajtogatja egyre elkeseredettebben a saját világának igazát. Áldozatként tekint magára, és épp ettől az önként vállalt áldozatszereptől/szereptévesztéstől válik olyan gyarlóvá és emberivé, sőt, néha nevetségessé is.” 

a_mengele_lany06.JPG

Kórházbarakk alapja. Ebben a blokkban folytak többek között a sterilizációs kísérletek

Arról, hogy pontosan miket művelt a náci orvos Auscwitz-Birkenauban, most egy újabb visszaemlékezést olvashatunk. A négy koncentrációs tábort megélt „Mengele-lány”, Viola Stern Fischer igaz történetét Veronika H. Tóth újságíró írta meg. Viola, korábbi nevén Ibolya az egyike volt azon keveseknek, akik túlélték a haláltábor rettegett orvosának embertelen kísérleteit.

„Mengele-lány voltam. Egyike a sokaknak, akiknek el kellett viselniük a kísérleteit. Egyike a keveseknek, akik ezt túlélték. És talán az egyetlen, aki legyőzte – a doktor és a csapata olyasmiket művelt velem, hogy valójában soha nem részesülhettem volna az élet legnagyobb ajándékában: nem tarthattam volna a kezemben a saját gyermekemet. Kétszer győztem le őket, két csodálatos lányom van” 

a_mengele_lany02.JPG

Viola Stern Fischer és Veronika H. Tóth

Az idős hölgy hetven évvel a történtek után tért vissza emlékeihez, és úgy adta át a második világháború előtt, alatt és után történteket, ahogy az emlékezetében megmaradtak. Viola története rendkívüli: azonkívül ugyanis, hogy kibírta a haláltáborok poklát és volt benne elég erő ahhoz, hogy megkockáztassa a szökést, neki köszönhetően fogták el a birkenaui láger egyik embertelen felügyelőnőjét is. Viola Fischerová ma már nincs köztünk, de regényével emléket állít számos olyan áldozatnak, akik csak az ő szívében éltek tovább, akikre rajta kívül nem emlékezett senki. 

Olvass bele: 

Mengele Lany_Olvass Bele by konyvesblog on Scribd

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.