Kollár Árpád: Nem Szarajevóban strong>

Fiatal Írók Szövetsége, 2010, 63 oldal

Melyik könyv volt rád a legnagyobb hatással?

Az Egri csillagok. Hanyatt fekve olvasom kb. tízévesen a szobámban, újra, meg újra (J. F. Cooperrel felváltva), aztán felépítem az egri várat, függőhíddal, várárokkal, fülesbástyákkal (olaszbástya), tűzkerékkel, palánkokkal, bevehetetlen védművekkel. Homokból, újra meg újra. Gondolom, ez a legnagyobb hatás. Sárban tocsogva, hiszen az árkokat el kell árasztani, hogy ne törjön be a török.

Kik azok a szerzők, akikhez nem sikerült közel kerülnöd?

Dante, Rilke, Flaubert és az összes többi, kb. pár tízmillió szerző… Ha megállsz Párizsban a F. Mitterand könyvtár nyitott könyveket formázó, hatalmas épülettömbjei alatt, megszédülsz, és csak arra tudsz gondolni, rögeszmésen, hogy mi a fasznak írtak az emberek ennyi könyvet. Nem szerzőkhöz, sorokhoz kerülök közel, mert aztán jön hirtelen pár szó, pár sor, amitől megszédülök, amit nem tudok többet elengedni. Sokan vannak szerencsére azok a sorok, persze nem pár tízmillióan, de vannak, lehet, ezért kell annyi fölösleges könyvet megírni, hogy ők legyenek, nem tudom.

Ha egyetlen sort/mondatot kellene kiemelned az eddigi munkáidból, mi lenne az?

Milyen madár.

Ha egy képzőművésznek önálló tárlatot rendezhetnél, ki lenne az?

Ha fölmegyek a szülői ház padlásterébe, ott porosodnak dilettáns nagyanyám, Rekeczky Ottília festményei. Gyerekkoromban néhányuk a falon lógott a szobában, mindig ugyanazon a helyen, még apám halála után is, évtizedekig. A rózsás kép alapján értettem meg, mi az az absztrakció, vagy egyszerűen fantázia. Félbe vágott, eltorzult fejű emberek egy vázában. Deréktájt keresztbe vágott testek. Nem rózsák, nekem sosem azok. A maszatosat szeretem, bikák viharban, valószínűleg bikák, a pusztában, azaz szerettem, mert az egyébként is sötét kép annyira elkoszolódott, beborult, hogy semmit se lehetett már kivenni rajta. A mezítlábas öreg cigányban meg az volt a jó, hogy csámpás. Aztán a második apám halála után anyám hirtelen eladott pár képet az ócskásnak. A többi a padláson. Szóval egy ilyen tárlatot, a padláson.

Mi az a zene, ami írásra ösztönöz, mi az, ami kikapcsol?

A semmilyen, a csönd.

Ki az az alkotó, akivel a legszívesebben működnél együtt?

Kösz, elég elviselni magamat.

Életed filmje egy... kettő, három, macska ül az ágyon.

A sport... az, amiben labda van, kivéve a vízilabdát, a pingpongot, a röplabdát, a teniszt, a kosárlabdát, stb…, vagyis kizárásos alapon a kézilabda és a foci, vagyis legkizárásosabb alapon a kézilabda, mert a foci jelenleg egy fikció.

Három óra múlva... horkolok, ám mivel telihold van, valószínűbb, hogy kimegyek a konyhába, lásd az utolsó két kérdés összefüggését.

A nők... …

Tragédia vagy komédia? Aha.

Kávé vagy tea? Kávé, ezért is nem fogok horkolni három óra múlva…

Gyros vagy pizza? Pacal.