Térey János,író, költő, drámaíró, műfordító. 1970-ben született.1989-től 1991-ig magyart és történelmet tanult a budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészkarán. 1997-1998-ban a Cosmopolitan olvasószerkesztője. Verseit 1990-től közli az Élet és Irodalom, a Holmi, a Jelenkor, az Alföld és a 2000. Nyolc verseskönyve és egy novelláskötete jelent meg. Legjelentősebb munkája a Paulus című verses regény, illetve drámatetralógiája, A Nibelung-lakópark. A drámaciklus harmadik részét, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör Színház mutatta be 2004 októberében a budavári Sziklakórházban. Az előadás vendégjátékként szerepelt Wiesbadenben, a Neue Stücke aus Europa fesztiválon. Következő darabja a Papp András társaságában írott Kazamaták (Katona József Színház, 2006); a legutóbbi pedig az Asztalizene (Radnóti Színház, 2007). 2006 tavaszán az Akademie Schloss Solitude ösztöndíjasa volt Stuttgartban. Legutóbbi verseskötete Ultra címmel jelent meg a Magvető kiadónál.
Wikipédia
Wikipédia
Interjú Antheával
Barna, szigorú szemű szépség,
Mint Parmigianino Antheája.
Menyét siklik le a válláról,
Futni engedi. Anthea hangja kemény.
Kérdezzek bátran, van ideje rám.
"Hogy telt a hétvégéjük, asszonyom?"
- Leparkoltuk az óriáskomp
Gyomrában az autót. Aztán irány Ischia.
Már a kikötőben rákezdte az eső,
Amolyan dézsából zúdított,
Egész napos áldás. A fedélközben
Olyanok voltunk, mint két
Párhuzamos pályán haladó ügynök;
Később, mint a csalódott nászutasok.
Ha eszményien kerek egy tengeröböl,
Gyanakszunk: azelőtt kráter volt,
Mint ez: egy melegebb bolygó kialudt krátere;
Váladékából, az andezitből
Rakták a mólót, abból van a világítótorony is.
A parton szurtos képű fiúcska
Visította fülünkbe: "Moneta, moneta!" -
"És mi a bolygó működési elve?"
- Halad, kiszolgáltatva az elemeknek
Vagy az elemek földi személyzetének,
Ami majdnem ugyanaz.
Aranykori önzés építi a villát,
Magasítja a gátakat;
Átlag ötvenévenként
Hullámzik a föld. Na és?... -
"És mi tetszett a legjobban a szigeten?"
Anthea végigsimítja ruhája redőit.
- A zenélő hintaló a kikötőben!
A pénzünkért háromszor ülte meg
Ugyanaz a gyermek,
Akivel nem lehetett betelni.
A feneketlen szomorúság is tetszett,
S hogy "Lete" volt az ásványvíz neve.
A férfiak arrafelé nem túl szépek, de csinos volt
Egy légionárius-arcú turista, sasorral;
Tetszett a bokáig esővízben dagonyázó,
Egészségtől kicsattanó arab család
A sarokban. Az éjjel antracitja. -
"Ön hol érzi a legjobban magát?"
- Én a Minőségi Élet Múzeumában:
Pompejivörös a fala, mint mifelénk
Minden tisztes középületnek.
A férjem beszéde olyan volt,
Mint a csorgatott méz,
Amikor szombatonként elmentünk oda.
Ilyenkor ő meg én:
Két szolidáris sziluett. -
"Önnek melyik a kedvenc játéka?"
Anthea kesztyűs jobb kezével
Szorongatja a bal kesztyűjét.
- Nekem A Pokol A Másik Ember
Elnevezésű játék. Másik nevén az Eszkalálódó
Szerelem. Nem lehet megunni,
És szerencsére, sohasem véres. Jó nekünk. -
"Ön fiút vagy lányt szeretne szülni, Anthea?"
- Madonna-arcú, nagy fenekű kislányt.
Kék szemű volna, mint a férjem;
Kis felnőttnek öltöztetnénk: szokja a szatént;
Jól állna a pink felső a szőke hajához.
Kockás szoknyában járatnánk a parton.
Még lenne mackója; már volna melle. -
"És hogyan érzi magát a válás óta?"
- Szárazföldi betegség kínoz.
Mióta nincs több átkelés,
Rosszabbul alszom. Olvasatlanul
Dobom ki a postát. A kibeszéletlen
Problémák! Azt mondja az orvos:
A nyílt vita áramlása hiányzik. -
"És mi történt azóta odaát?"
- Gondolom, üresebb lett a sziget.
Gondolom, a villában csönd van utánunk,
Az asztali lámpa teasárgája kialudt.
Gondolom, újra egyenes lett a helyünkön a fű.
Ugyanúgy virulnak a bougainvillea
Tölcsérei. Ez van. Virul minden egyéb. -
"És hogyan készül a télre, Anthea?"
Haja kibomlik a sűrű fonatból.
- Krisztust, mint ruhát, magamra öltöm. -
