Péntek este szerencsém volt megnézni az MTV új sorozatát (trailer itt), a Sas Tamás készítette új Presszót, néhány hete dvd-n is megnéztem az eredeti 1998-as filmet így még fájdalmasabb volt látni, milyen szánalmas másolatot kreált Sas Tamás és csapata a tíz évvel ezelőtti filmből, amelynek egyébként Németh Gábor mellett ő is forgatókönyv írója volt. A szerzőpáros most nem dolgozott együtt, meg is látszik az eredményen.
fotó: MTV
Tíz éve egyetlen beállításból vették fel az egész filmet, a sorozatban is ragaszkodtak ehhez a köttött formához, csupán annyit nyitottak, hogy két fix kameraállás van, a pult mellett is játszódnak jelenetek, nemcsak az egyik asztalnál. A nagy újítás azt jelenti, hogy a pultban álló színész kénytelen a mögéje érkező szereplőnek háttal, nyakát kicsavarva, idóta és természetellenes pózban félig hátrafordulva beszélgetni. Igazán valósághű.
De ez még csak a kisebbik rossz, a gond azzal van, hogy mit is beszélgetnek: ha azt mondom, hogy semmitmondó párbeszédek sorjáznak egymás után, olyan életidegen mondatokkal, hogy csak pislogtam, akkor keveset mondok. Ami Németh Gábor forgatókönyvében frappáns és sítlusos volt, itt csak erőlködés. Kb. fogták a tíz évvel ezelőtti film dialógusait és szinonímák behelyezésével írtak belőlük még öt tucatot, valamit muszáj ennek a rengeteg, cél nélkül feltűnő színésznek a szájába adni. Már az első részből látszik, hogy a 12. végére is csak a 130 magyar nagyszerű színész pofavizitje ez az egész, értelmes (a meglepő és frappáns szavakra már gondolni sem merek) sztori itt bizony nem fog kikerekedni.
Az, hogy 2008-ban járunk csak az lcd tévéből látszik, meg hogy most profiterolet esznek, nem indiánert. A legélethűbb jelenet: a pókerezni érkező gimis társaságnak nem szolgál fel a pincér alkoholt, mert kiskorúak, ők pedig boldogon szürcsölik póker közben a kakaót. Aha. És az egészet megkoronázza, hogy két perccel később az egyikük a legtermészetesebb módon gyújt rá egy cigarettára.
Megértem, hogy fáj ez Németh Gábornak, mint valami szörpöt, úgy higították fel a történetét, és ráadásul tették ezt kollégái, kortárs íróink színe java: Cserna-Szabó, Darvasi, Egressy és még folytathatnám. Gratulálok.
