A tudat alatt, hát persze. Mi mást is választhatnánk a sorba, mint a Nagy Magyar Freudista Vagy Legalábbis Freud Által Inspirált Regényt, Babits Mihály Gólyakalifá-ját. Személyes véleményem szerint egyébként sokkal élvezetesebb fantasztikus-misztikus történetként olvasni, nem pedig főhősünk lelki összeomlásának krónikájaként, sajnos az oktatási intézményekben ebben többször is megakadályoztak. De szerencsére maga Babits se nagyon erőlteti a pszichologizálást, a befejezés például - ha akarjuk - romba dönti azt a megértést, miszerint a jó Tábory Elemért csak valamiféle erőteljes neurózis kerítette hatalmába. Külön jó, hogy villoghatunk vele külföldi társaságban: mit nekünk Mátrix, Existenz, 13. emelet, sőt Avalon, a magyarok már ezt is megcsinálták majdnem száz éve! (A hatvanas években egyébként készült angol fordítás, de ahogy nézem, nagyjából beszerezhetetlen.)
