Murakami Haruki különc múltkeresése

.konyvesblog. | 2011. október 20. |

A japán író legfrissebb- A kurblimadár krónikájánál is monumentálisabb – alkotásának első két kötete 2011 október 25-én, a világpremierrel egy időben kerül a magyar könyvesboltok polcaira. Az irodalmi csillagközi találkozások, ízek, hangok keverésének mestere az 1Q84-el  hosszú irodalmi jegyességre kötelezi el rajongóit. - Az 1Q84 első fejezetét itt olvashatod el. 

Murakami számára a nemzetközi ismertséget az 1987-es Norvég erdő című regénye hozta meg. Különösen Kurt Vonnegut, Richard Brautigan, Günter Grass, a Beatles és a Beach Boys  formálták ízlését. A zenei, irodalmi, gasztronómiai szentháromságot könyvei lapjain összeházasító író a magyar olvasótábor előtt a Szputnyik, szívecském! című kötetével mutatkozott be 2006-ban.  Kafka a tengerparton című könyvével folytatódott a magyar   kötetek sorozata. Neve már többször felmerült a Nobel-díj várományosainak listáján, hazájában ő ültette át japánra F. Scott Fitzgerald, Raymond Carver, Truman Capote és John Irving műveit. Regényeihez gyakran merített ötletet a maga vezette jazz-klubból, valamint egy 1971-es baseballmeccs erősítette meg elhatározását első regényének megírásában.

Murakami az amerikai beat-nemzedék követőjeként szocializálódott, első sikerei után a Princeton Egyetem előadójaként Amerikába költözött. Kissé eltávolodva hazájától, ugyanakkor az ország egyik nagy hatású hírvivőjeként, a hagyományos és a modern Japán aktuális kérdéseit vizsgálja. Nem távolodik el gyökereitől, de az amerikai slágerek és nyugati típusú élet problémáin keresztül összebogozza a keleti olvasó gondolatait a nyugati közönségben is felmerülő képzettekkel.

Az 1Q84 (Ezerkülöncszázgyolcvannégy) címet viselő alkotás a 2010-es japán megjelenése óta tartja izgalomban a világ kiadóit és műfordítóit. A New Yorkenek adott interjújában Murakami elmondta, hogy minden munkája alatt úgy érzi, hogy valami olyasmit vált valóra, amelyet azelőtt képtelen lett volna megírni, megvalósítani, minden írásával új dolgokat fedez fel saját magában. A könyvből részlet is megjelent a New Yorker hasábjain Town of Cats címmel.

A regényben Murakami párhuzamos univerzumokon keresztül vezeti az olvasót az orwelli világ stílusjegyeivel átszőtt történeten.  Ám míg Orwell a jövőt vizionálja, addig a japán utód a huszonegyedik századból tekint vissza a múltba, amelyet már átéltünk, amely a kollektív tudat része. Az író visszanéz a mobiltelefon és internetmentes mindennapokba, kisebb a fordulatszám, lassabb mókuskerék, amely a történetfolyamot is így lomhábban görgeti. A New Yorker cikke szerint az új Murakami-történet erősebb szálakkal kötődik a valósághoz, mint néhány korábbi könyve, habár valóság és a fikció határainak kontúrjait itt is meglazítja. A kollektív és egyéni tudatvilág összekapaszkodik, a mindannyiunk számára ismerős közelmúlt tapasztalatai közös íz- és képkombinációkká forradnak össze. Az elért technikai sztratoszféra és a valódi jólétünk, boldogságunk közötti egyenes arányosság Murakami szerint pedig megkérdőjelezhető.

Az 1Q84 kuriózuma, hogy a történet végig egyes szám harmadik személyben játszódik. A könyv összetett cselekményében az egyik történetszegmens Tengo élete, amely még saját maga számára is ismeretlen részleteket tartogat. Születési körülményeinek rejtélyének felkutatása során kapcsolódik össze a múlt és a jelen a könyvben.

Erdős György műfordító, januárban bekövetkezett haláláig dolgozott a japán író műveinek fordításán. Murakami magyar tolmácsa szakértelmét és a Japán kultúra területén szerzett tapasztalatát japán tolmácsként és turisztikai tanácsadóként kamatoztatta, Japánban élt, ahol a szigetország állami televíziójánál is közreműködött mint kelet-közép-európai szakértő. Hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt műfordító a könyv első kötetének magyar fordítását még be tudta fejezni, munkáját Nagy Anita, a Geopen kiadó Japánban élő fiatal fordítója folytatja.

Balázs Marietta

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Milanovich Domi: Arra kell figyelnem, hogy a nehéz érzésekben is önmagamat megtartva legyek jelen

Milyen út vezet a nemi identitás elfogadásához? Milanovich Domi a Margó Könyvek podcast legújabb vendége.

...

Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Egy rendszer kegyetlensége mindig a kis lépésekkel kezdődik – figyelmeztet interjúnkban a dán író. 

...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók