B-
Joyce Carol Oates: Nemi erőszak - szerelmi történet, Bp., Európa, 168 old., 2000 Ft.
Az Európa kiadó újra és újra képes meglepni az olvasóit igénytelen borítóival, és most Joyce Carol Oates kisregényénél egészen mélyre mentek. Az erdőbe bevágó napfény és a síró nő nekem elég volt ahhoz, hogy két hétig ki se nyissam, ráadásul a védőborító alatt is ez az ocsmányság van. Mindegy, tovább.
Pedig a könyv jó, ahogy ezt Joyce Carol Oates-tól elvárható. A cím kivételesen pontos és erős, mert egy nő megerőszakolásáról szól. Teena Maguire lányával tart haza július 4-én, átvágnak az erdőn, amikor egy csapatnyi bepiált+bedrogozott fiatal megtalálja, és megdugja a kislánya szeme láttára, közben megrugdossák és megverik.
Az anya sokkot kap, iszonyat szarul van, a bírósági tárgyaláshoz sincsen kedve, mivel a nemi erőszak nem az a téma, amiből egy nő jól kikerülhet. Oates kissé didaktikus és talán ezért hatásos regényében megmutatja, hogyan működik macsó társadalmunk, amiben a megerőszakolt nőt hibáztatják a történtekért. Ennél aktuálisabb téma nem nagyon lehetséges ma Magyarországon se, gondoljunk csak a Zsanett-ügyre, ugyanez a technika: rendszerszerűen hallgattatják el a nőket.
A Nemi erőszakból megismerhetjük, hogyan dolgozza fel a traumát az anya, a lánya, illetve a támadók milyen jogi és médiastratégiák segítségével igyekeznek megkérdőjelezni a történteket. Ez utóbbi jól működik, ugyanaz a forgatókönyv, mint a Zsanett-ügyben: a médiát profin kihasználó ügyvéd elhíreszteli, hogy a megerőszakolt valójában egy sokak által dugásra használt test, senki ne csodálkozzon ezen, a jó indulatú srácok meg csináltak ezt-azt, de semmiképpen sem erőszakolták meg, azt később mások tették.
És ekkor kerül a képbe a nemi erőszak estéjén szolgálatban lévő rendőr, aki közel kerül Teenához, semmi szerelem, inkább áldozat és hős viszonyt láthatunk, miközben az igazságosztó zsaru elkezdi levadászni a tetteseket. Csendes és visszafogott levadászás ez, ami egy későbbi hollywoodi filmben könnyen lehet egy Punisher-típusú ölésdömping, de itt nem az.
Fájdalom és elnyomott érzelmek jellemzik a szereplőket és a szöveget is, érdemes elolvasni, csak 168 oldal. Csak csomagolják be újságpapírba a borítót, mert különben azt hiszik, hogy valami igénytelen romantikus ponyvát olvasnak. És ez nem az, nagyon nem.
