Bódis Kriszta,író, dokumentumfilmes, pszichológus. 1967-ben Budapesten született. Az ELTE BTK pszichológia, esztétika szakán végzett. Két gyermeke: Vigh Rebeka (10), Vigh Balázs Boldizsár (5). 1994-2000 között a Magyar Televízió dokumentumfilmes műhelyének független filmesként közel száz rövid dokumentumfilmet készített. 1993-1996 Az ELTE szociálpszichológia tanszékén doktoranduszként tanít. 2004-től az Irodalmi Centrifuga interkulturális és gender-szempontú művészeti és közéleti élőfolyóirat alapítója és vezetője Gordon Agátával. 2006-tól a JAK prózaíró szemináriumait vezeti, kreatív íráskurzusokat tart. 2007-2008 A Nőttön Nő fesztivál sorozat tanácsadója, szervezője, moderátora. Előítéletmentes gondolkodás, empátia és tolerancia tréner. Írd ki magadból -kreatív írás tréner/terapeuta/tanár, Több, mint túra autdoor tréning vezető, a Bódis-módszer (alkotás centrikus interkulturális fejlesztö program) kidolgozója, a hétes-telepi modellprogram vezetője. Folyamatosan publikál a jelentős szakmai és irodalmi lapokban. A Vígszínház kortárs nő-irodalmi olvasószínházának szerkesztője, szerzője. Dalszövegeket ír Palya Beának.
Könyvei:
Mind csak idegenyebb úgy (JAK, 2002, versek)Kemény vaj (Magvető 2003, regény) Artista (Jelenkor 2006, regény)
Antológiák:
Éjszakai állatkert ( antológia a női szexualitásról, Artizán testvér-szerkesztője, egyik szerzője) (2005), Szomjas oázis (antológia a női testről, egyik szerzője 2007)
Válogatott filmográfia:
Rabszolgavásár I.-II. (dok. Az emberkereskedelem áldozatairól és a prostitúcióról, női szemmel) 2000-2002 Amari krisz ( Az oláh cigányok még soha nem dokumentált törvénykezési szokása –a Romani kris- rögzítése) 2000-2005 Falusi románc -meleg szerelem (egy leszbikus értelmiségi nő és heteroszexuális roma szomszédasszonyának bontakozó kapcsolata ) 2004-2006 BÁRISÉJ -Nagylány (gender-dokumentumfilm egy békési lovári (oláh cigány) közösség nőkkel kapcsolatos hagyományairól
Díjak: Háromszoros Tolerancia díjas. (1995, 1997, 2000), MTV Nívódíj (1997),Dialektus Antropológiai Filmfesztivál (Fődíj , 2004), Bezeredj díj (2005),NKA alkotói ösztöndíj (2005)Filmjus alkotói ösztöndíj (2006),Kamera Hungária (különdíj, 2006),Film.dok, Fesztivál (rendezői díj, 2006), Film.Dok. fesztivál (zsűri rendkívüli díja, 2007),"100 éves a Nőnap" Állami elismerés eddigi munkásságáért. (2008)
Díjak: Háromszoros Tolerancia díjas. (1995, 1997, 2000), MTV Nívódíj (1997),Dialektus Antropológiai Filmfesztivál (Fődíj , 2004), Bezeredj díj (2005),NKA alkotói ösztöndíj (2005)Filmjus alkotói ösztöndíj (2006),Kamera Hungária (különdíj, 2006),Film.dok, Fesztivál (rendezői díj, 2006), Film.Dok. fesztivál (zsűri rendkívüli díja, 2007),"100 éves a Nőnap" Állami elismerés eddigi munkásságáért. (2008)
Negyedik part
(Sylvia Plath)
Büntetés vagy fölhatalmazás
de az utolsó oldalakat úgyis
elégeted majd
ahogy "szín fut a tetthelyre"
bíborsötétre gyúlnak
végső napjaim is
A levendulaillat és pézsmaszag
elragad vagy magába szív
esetleg gyámoltalanul
átszűr a valóság falán
a soha többet nem fogom látni résen
és így van ez rendjén
Szerelemtől és vágytól remegve
fekszem a parton a ragyogás
forró érméi szemhéjamon
a napfény veleje kecskekolomp
keskeny hangja felébreszt
visszahanyatlok
torkomból mintás angolna
csúszik kétirányú rémület
akár egy összevissza sál
ikrasíkos álomból
addig fojtogat míg fölriaszt
Lélegző lebenyek
az eszmélet mérlegén
két csont kosárban
egy egy goromba dobbanás közt
ágaskodva megtorpanó szív
s a döbbenettől csípőm tövisére
acél-bőr feszül s hajthatatlan
némaságod hirtelen
a gondatlanul őrzött polipok
kölyök karjai közé taszít
és máris utánam nyúl a megvetés
hogy később koponyámra gonoszul
kendőt kanyarítson a szisszenő hínár
konfetticsonkjai közt
Gyermekeink álmatag kezekkel
letépik és hajamba tűzik a petúniát
virág virág után elrendezve a szirmok
édes bódul a karmazsinra
rózsaszín a fehérre és
minden bánatom elsimul
a tiszta gyerektestek
az illatos bőr
a nevető szemek
a haldokló virágok kurta illata
lesújtanak rám
és a szeretet vére
lomha fájdalommal
lökődik szívembe
Sokkal könnyebb mássá lenni
esetleg senkivé mint magam
maradni szemben a tenger
kékkel erezett síkjaival
rejtsetek el védjetek meg
sikoltanám
a gyermekeim elől
akik hol ezt hol azt mondják
ám sosem hazudnak
Semmit sem tanultam
nem tettem semmit
nem írtam nem éltem
nem szerettem csupán
belesápadtam a házasságba
és nem találtam föl a szexualitást
csak ráleheltem cserepeire
és kicsapódtak a mikroszkopikus
élőlények
végül a sárkányok a hüllők
kígyók és ördögök
meg a pestis-arcú félelem
Minden szirom körülveszi a középsőt
a fenyőtobozon és a kókusz illaton is
de a tenger így elomolva!
nem számítottam erre az
utolsó kihívásra vagy
lehetőségre mikor néhány
napja még otthon sétáltam
a nárciszaink közt
És akkor elégeted
és a tenger ezüst sarlója fölött
kiszórod majd
kétségbeesett soraim
a legszebb mondatokat
mik ellened vallanak
de bennük saját bimbóim
kizsigerelt lárva-fehére virít
