2008-ban történt, hogy megjelent egy negyvenhat éves, elsőkönyves író bemutatkozó regénye, melyben egy totalitárius állam gyerekeket kényszerít arra, hogy utolsó leheletig küzdjenek egymással egy televíziós valóságshow-ban. Az éhezők viadala azóta a YA, a sci-fi és a modern disztópia egyik legnagyobb sikertörténetévé vált, a sorozat kötetei több mint százmillió példányban fogytak, filmes adaptációi dollármilliárdokat termeltek, főszereplője pedig a popkultúra megkerülhetetlen alakjává nőtte ki magát.
Mielőtt a fenti műfaji címkék óhatatlanul egyfajta megbélyegzettséget szülnének, fontos hozzátennünk, hogy Suzanne Collins korántsem pusztán látványos kalandregényt alkotott, hanem komplex tablót hatalomról, háborúról, társadalmi egyenlőtlenségekről és a tömegmédia működéséről, olyan kérdéseket fogalmazva meg, melyek az eltelt csaknem két évtizedben sem veszítettek aktualitásukból.
De vajon mi köze Az éhezők viadalának egy vietnámi veteránhoz, az ókori mitológiához és a modern valóságshow-khoz?
És miért tér vissza Collins újra meg újra Panem világába, melynek legújabb története, Az aratás hajnala épp most hódítja meg a mozikat világszerte (olvasd el kritikánkat)?
A háború valósága
Suzanne Collins 1962-ben született a Connecticut állambeli Hartfordban, gyermekkorát pedig jelentős részben édesapja katonai szolgálata határozta meg. Michael John Collins az amerikai légierő tisztje volt, nem mellesleg kiváló hadtörténész, aki megjárta Vietnámot is. Lánya alig hatéves volt, mikor apját háborúba vezényelték, és bár édesanyja igyekezett megóvni gyermekeit a véres televíziós tudósításoktól, olykor mégis szembesülniük kellett a képernyőn pergő harci jelenetekkel.
Collins számára a háború sosem romantikus hőstörténetként jelent meg, hanem az emberi sorsokat könyörtelenül megváltoztató, tragikus eseményként.
Collins a New York-i Egyetemen tanult drámaírást, majd az 1990-es évektől gyermekeknek szóló televíziós műsorok forgatókönyvírójaként dolgozott, többek között a Nickelodeon produkcióiban. Első regénye 2003-ban Gregor the Overlander címmel jelent meg.



