„Nem tudok átlátni az istenek világába, azt legfeljebb érzékelni tudom, hogy van egy teremtő erő, ami engem innen oda visz ezen az úton, amin már egyszer elhaladtam. Ezek, amit a világvallások igyekeznek megoldani szintén nagyon racionálisan. Teljesen elfogadhatóan bizonyára nem fogják tudni megoldani, ahogy én sem. Legfeljebb akkor, amikor már teljesen meghalok és nem tudom már semmiről sem beszámolni senkinek” – szólalt meg Nádas Péter hangja egy 20 évvel korábbi hangfelvételről október 14-én, aznap mikor 84. születésnapját ünnepelte volna.
Az augusztusban elhunyt írónak ezen a napon nyílt meg a Könnyű árnyai című fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ami egyben a szerzőre való megemlékezésnek is helyet adott.
A megnyitón Bazsányi Sándor, irodalomtörténész, Nádas Péter monográfusa, Földényi F. László, író, esztéta és Török Petra a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója köszöntötte a látogatókat, illetve emlékezett meg Nádas alkotói és emberi oldaláról.
Az est betekintést engedett Nádas különleges látásmódjába, több megható és vicces visszaemlékezés is elhangzott, illetve az is kiderült, hogy a múzeum Nádas Péter-évet hirdet, így a következő egy évben számos programmal készülnek az író emlékére.
Ez nem ünnep, csak egy a sok különleges szerdák közül
„Ez a kiállítás most nem kéne, hogy legyen, mégis van” – indította megnyitó beszédét Bazsányi Sándor, aki maga is bevallotta, hogy kissé meg van szeppenve az alkalom miatt. Miután ismertette az este menetét, elmesélte, hogy nem ez az első Nádas-kiállítás megnyitója, korábban 2012-ben a szerző 70-es születésnapja alkalmából készített Mit tesz a fény című tárlaton, illetve a 2022-ben megnyitott Hajnóczy Péter és Nádas Péter életművét összehasonlító kiállításon is ott volt, mint felszólaló. Erre az estére nem számított, legalábbis nem ebben a formában:
Bárhogy számolom, legközelebb 2032-ben kellett volna megnyitnom a következő kiállítást, helyette ma ennek kell lennie”
Az irodalomtörténész ezután a különleges szerdákról beszélt. Nádas Péter augusztus 26-án, szerdán hunyt el, és ez a kiállítás is szintén szerdán, három hónappal később a születésnapján történik. A szerdák pedig – osztotta meg Bazsányi – az életműben is többször feltűnnek, egy-egy szerdán játszódó részletet fel is olvasott a Saját halál és a Világló részletek című művekből.
Nádas Péter: Ez egy szenvedély, tessék megérteni
Az utolsó gombosszegi interjú Nádas Péterrel, aki ma lenne 84 éves. Ruff Orsolya és Valuska Gábor cikke.
Bazsányi után Török Petra mesélt a PIM és Nádas kapcsolatáról. Ilyen esetben, mesélte az igazgató, természetesen felmerül, hogy mit tehet egy múzeum, milyen feladatot kell ellátnia. A PIM már évek óta foglalkozik a szerző életművével, a Digitális Irodalmi Akadémián szabadon olvashatóak bizonyos művei, illetve korábban több alkalommal is rendeztek kiállítást Nádas tiszteletére, illetve fogadtak be tőle kéziratokat, fotókat. De emellett személyes élményiről is beszámolt, mivel akárcsak másoknak, úgy a múzeumnak is váratlan hír volt a szerző halála:
Szerda délelőtt érkezett a hír, hogy meghalt Nádas Péter. Utána rögtön csörgött a telefon, egy újságíró riportot kért, hogy mit jelent a PIM számára Nádas életműve, mit veszített a magyar irodalom a halálával. Adósak vagyunk a válaszokkal, amik lassan befelé figyelve születnek meg. Ha egyáltalán”
A szerző tavaly járt utoljára a PIM-ben mikor Az írás sötétkamrájában című esten Winkler Nórával és Bazsányi Sándorral beszélgetett írásról, fotózásról és az alkotói gyűjteményről, idézte fel az igazgató, ekkor újabb kéziratok, képek kerültek a múzeum tulajdonába. Sőt az is kiderült, hogy a 2023-ban megnyílt Világjáték című Polcz Alaine kiállításon a szerző is járt, Török akkor még nem értette, hogy mit jelent az a mondat pontosan, hogy „könyvet írok barátaimról”. A múzeum ezt követően több hivatalos másolattal segítette Nádas utolsó regényének, a Halott barátaim című kötetnek a létrejöttét.
A PIM munkatársai szeptember elején utaztak volna a szerzőhöz újabb tárgyak, kéziratok miatt. De sajnos már nem jöhetett létre”
– zárta le Török.
„Nádas arra vágyott, hogy a látható mögé nézzen”
„A szöveg azt mondja el, amit nem lehet lefotózni, és a fotó azt mutatja meg, amit nem tudunk elmondani” – vezette be a közönséget Földényi F. László Nádas Péter alkotói világába és egyben a kiállítás fő témájába, amit a látás, a tekintet vezérel. Földényi szerint a két műfaj nagyon különböző, mégis a szerzőn keresztül összeér és egy sajátos világot teremt, amely egységesen a Nádastól idézett „lélek látása” kifejezéssel írható le.
Az esztéta meglátásában Nádas sosem szemlélődött, még ha így is írt magáról, inkább figyelt, a nézésében mindig volt valami lemeztelenítő, az emberek lelkébe tudott látni.
Nádas Péter a ’60-as évek elején kezdett el fotózni, első írása A Biblia pedig 1967-ben látott napvilágot. Az egybeesés nem véletlen, tárta fel Földényi, mivel a szerző ezzel elindult egy olyan úton, ami az egész életét és munkásságát meghatározza: vagyis a valóság és hazugság, a fény és a sötétség közötti határok feltárása, rögzítése. Az első könyve ehhez elengedhetetlen sarokkövet jelentett:
Olyan szintet jelölt ki, amihez újra és újra visszatért”
Szemléltetésképpen felidézte az 1954-es évet: egy kertben készített gyerekkori fotón látható a 12 éves Nádas, gyerekkori barátai, testvérei körében. Az esztéta jellemzése szerint mindenkinek saját története van ezen a képen, és amit látunk az a látszólagos idillben megterhelt gyermekek valósága. A szerzőnek már ekkor rá kellett jönnie, hogy hazugságban él, úgy kellett tennie, mint aki nem érti a felnőtt beszédet, közben pedig szüntelen arra vágyakozott, hogy leleplezze, amit elhallgattak előle – fejtette ki Földényi és egy részletet is felolvasott A Bibliából.
Végül pedig egy kedves anekdotát is felidézett, amely rámutat Nádas művészi természetére. Földényi többször járt Gombosszegen a szerzőnél, ekkor egy kosárban általában élelmiszert és ajándékokat vittek neki, cserébe a kosarat házi zöldségekkel kapták vissza, köztük egy tökkel. Földényi felesége aztán elkészítette ezt a tököt vacsorára, amire az esztéta kisgyereke úgy reagált:
Milyen finom Péter bácsi töke” – ez pedig köztük évekig szállóige volt.
A történet pedig nem véletlenül, egy nálunk is publikált tökről készített kép miatt merült fel. Földényi úgy látja Nádas mindenhol azt kereste, hogyan tud a dolgok mögé nézni, így természetes, hogy a tök belsejében uralkodó sötétséget is tetten akarta érni. Helyette egy zöldség szép és rendezett belsejét találta, amit aztán le is fotózott. Ebben érhető tetten ugyanis a szerző motivációja: addig menni előre, míg minden világos nem lesz.
Boldog sárga: Nádas Péter halálára
Nádas Péter a halála előtt egy kettévágott tökről küldött fotót régi barátjának, az idén 80 éves német költőnek, műfordítónak és irodalomszervezőnek, Joachim Sartoriusnak.
Nádas arra vágyott, hogy a látható mögé nézzen, és feltárja a láthatatlant” – zárta le Földényi.
Egy teljes év Nádas emlékére
Ez a kiállítás más, mint a korábbiak, ugyanis a Könnyű árnyai című tárlat a PIM eddig korábban erre a célra nem használt terében lett elhelyezve, az épület jobb szárnyában egy emeleti folyosón – mesélte Török Petra a megnyitó végén. A múzeum a következő egy évben tematikus Nádas-évet hirdet.
Az elkövetkező egy évben várható olvasókör, a szerző fontos helyszíneit feldolgozó városi séta, felolvasószínház, de lesz DIA-beszélgetés is, idén decemberben ünneplik majd az Emlékiratok könyve 40 éves évfordulóját illetve törekedni fognak arra, hogy a különböző közgyűjteményekben található hagyatékot egy virtuális térben egyesítsék, hogy mindenkinek hozzáférhetővé váljon az életmű.
Ezalatt pedig a most megnyitott kiállítás végig látogatható lesz, így az arra érdeklődők Nádas képeken és szövegrészleteken keresztül merülhetnek el a szerző sajátos világában és látásmódjában.
A kiállított képek több tematikus blokkra oszlanak, így láthatóak önarcképek, a 20. századot megidéző városi képek, barátokról, alkotókról készített portrék, de absztrakt, a fényre koncentráló fotográfiák is. Mindez a múzeum egyik központi terében, ahol a látogatók nap mint nap elhaladnak majd, így szembesülve Nádas zsenialitásával:
Az elkövetkezendő 1 évben minden irodalmi eseményhez Nádas képen és szövegein keresztül vezet az út”
– zárta le Török Petra a megnyitót.
