A Margó Irodalmi Fesztivál 15. születésnapja alkalmából a Volvo és a Margó közös kampányban áll ki az olvasás mellett. Ennek alkalmából nemrég megjelent egy rövidfilm Az edző címen, illetve különböző szerzők és kultúrszférában dolgozó emberek mondják el az olvasáshoz fűződő viszonyukat, adnak tippeket és trükköket az olvasáshoz.
„15 éve egy csapatban olvasunk” – október 15-én kezdődik a jubileumi Őszi Margó
Október 15–18. között rendezik meg az Őszi Margó Irodalmi Fesztivált a Nemzeti Táncszínházban, a Millenárison.
Az első interjút Dragomán Györggyel készítettük, aki maga is megosztotta saját edzői beszédét nemrég a közösségi oldalán.
Most egy rövid interjúban kérdeztük a szerzőt, hogy milyen tippeket ajánl az olvasáshoz, hogyan lehet elkezdeni vagy visszatérni hozzá, illetve hogy mit jelent számára az olvasás. Így például az is kiderült, hogy a kádban szeret a leginkább olvasni és amellett, hogy mindenfélét olvas, nem érzi rosszul magát, ha félbe kell hagynia egy olvasmányt.
Az olvasáshoz nincs rossz vagy jó út
Bármit is olvasunk, már jó úton vagyunk. De mit csináljunk akkor, ha nehezen jön az olvasás vagy nincs kedvünk hozzá? Dragomán világosan tisztázza a helyzetet már az interjú elején: keressük meg, mi a baj. Lehet rossz könyvet olvasunk – olyat, ami nem tetszik, untat, nehéz olvasni –, vagy az is lehet, hogy éppen valami más témára vagyunk, esetleg a formátummal van a baj, és jobban működik számunkra a hangoskönyv.
Legyen szó bármilyen formátumról vagy témáról, nincs rossz választás.
Dragomán például úgy gondolja, hogy a legjobb minden reggel verssel kezdeni a napot. Egy gyors, de elgondolkodtató olvasmány, ami beindítja a gondolkozásunkat és a fantáziánkat már korán reggel. Neki legalább egy, de általában több verseskötet is van az éjjeliszekrényén, amit ébredés után rögtön ki tud nyitni és találomra elolvasni egy verset. Ez két percet vesz igénybe reggel, de nagy hatása van, fejtette ki az író. De ez még fokozható is, Szabó T. Annával, a feleségével közösen is olvasnak verset reggelente:
Annával minden reggel kávézunk, és előfordul, hogy felolvasunk egymásnak verseket”.
Hogyan kezdjük neki az olvasásnak?
Kezdő olvasóknák és újra-kezdő olvasóknák is felmerül a kérdés, hogy hogyan érdemes belekezdeni. Aki követi Dragomán György online posztjait, az jól tudja, hogy a szerző többször posztolt korábban bevált olvasási tippeket – tavaly például 20 tippet gyűjtött össze, amivel bárki gyakorló olvasóvá válhat, sőt arról is írt, hogy miképpen neveljük olvasókat a gyerekekből. Mégis a legfontosabb tipp mind közül a rendszeresség:
Minimum rá kell szánni egy fél órát az olvasásra minden nap, és ha ezt legalább három hétig csináljuk, akkor szokássá válik majd”.
Fél óra pedig nem is nagy kérés, hiszen ezt munkába menet, lefekvés előtt vagy egy szünetben is megtehetjük. A már bevált tippek mellett megosztott az interjúban pár gondolatot arról is, mivel juthatunk közelebb a rendszeres olvasáshoz:
- Olvassunk novellákat és verseket, ezek rövidebb, tömörebb műfajok, hamarabb érünk el velük sikerélményt. Utána lehet hosszabb írásokkal próbálkozni.
- Olvassunk bárhol és bármikor: akár edzés közben (hangoskönyv) vagy a fürdőkádban egy ellazító fürdő során (erre esküszik Dragomán is).
- Vezessünk listát arról, mit szeretnénk elolvasni és válogassunk bátran közöttük.
- Érdemes nyelvet tanulni és elővenni a kedvenc történeteinket, könyveinket. Így új formában ismerhetjük meg őket.
- Olvassunk séta, edzés, főzés, utazás közben, akár hangoskönyvet vagy e-bookot.
- Vezessünk olvasónaplót az olvasmányainkról, jegyezzük fel, mi tetszett vagy nem tetszett egy könyvben.
Utóbbit egyébként Dragomán rendszeresen csinálja, az olvasmányélményeit vezeti egy füzetbe, mindig felírja egy-egy könyvből azokat a gondolatokat, amiket meg akar jegyezni, tovább akar vinni magával. De arra is figyel, hogy rögzítse, mikor miért nem tetszett neki egy könyv.
Ha untat, nyugodtan tegyük félre
A köztudatban gyakori az a mondás, hogy könyvet nem szabad félbehagyni, akkor is meg kell szenvedni vele, ha nehéz vagy nem tetszik. Dragomán szerint nem bűn lerakni egy könyvet, sőt akár néha jobban is járhatunk vele, hiszen lehet, hogy találunk egy érdekesebb, jobb olvasmányt helyette. A szerző szerint nem kell félni attól, ha nem olvasunk végig egy könyvet, mivel bármikor megvan a lehetőségünk rá, hogy később visszatérjünk hozzá.
Mivel rengeteg könyvet olvas, nem egyszer tapasztalta, hogy valami sok vagy leterhelő. Az utóbbi időben például 20. századi történelemmel kapcsolatban kezdett olvasni, de annyira sok lett neki, hogy félre kellett tennie a könyvet, amit éppen olvasott és át kellett térnie egy teljesen más könyvre, témára.
Szabad abbahagyni könyveket. Ha idegesíti az embert, akkor le kell rakni, én ebben elég kíméletlen vagyok (…). De előfordul, hogy újra előveszem, amikor már elmúlt a baj, és másodjára már kicsit másképp olvasom”.
Viszont érdemes megjegyezni vagy akár felírni, hogy mi nem tetszett az adott könyvben, mesélte Dragomán. Így akár a jövőben könnyedebben tudunk eligazodni más könyveknél. Akárcsak nála, előfordulhat, hogy telítődtünk és nem tudunk tovább haladni, akkor azért kell letenni a könyvet. De olyan is lehet, hogy valami zavar minket a témában vagy a kötet stílusában – ezeket érdemes tudatosítani. Ezáltal a következő könyvet, olvasmányt már könnyebben tudjuk kiválasztani.
Mit jelent Dragomán Györgynek az olvasás?
Mindenhez van egy könyv, meséli Dragomán, mikor arról kérdezem, mit jelent neki az olvasás. Otthon rengeteg könyve van, a legkülönbözőbb témában, és nagy élvezettel veszi fel az olykor homlokegyenest más témájú köteteket egymás után. Minden könyv egy új belépést jelent egy világba, egy témába, amiben aztán az ember elmerülhet, megismerheti a részleteit, bolyonghat benne.
Az olvasás egy kapu. Azon keresztül be lehet jutni egy másik ember agyába, egy másik világba, egy újabb történetbe. Mindenről van könyv, bármiről olvashat az ember, amiről csak akar”
Ha pedig már olvasás és könyvek, most Patrick Leigh Fermor angol író, utazó trilógiáját olvassa, amelyből egyedül csak a második rész, az Erdők és vizek között című kötet érhető el magyarul. A három kötet egy utazónapló, amely egy visszaemlékezés egy 1934-es utazásra London és Isztambul között. Az elbeszélő gyalogszerrel tette meg a távot, közben pedig Magyarországon és Románián is áthaladt – ez olvasható a magyarul megjelent könyvben. Dragomán szerint kár, hogy a másik két kötet nem olvasható magyarul, mivel kifejezetten izgalmas olvasmány.
A Margó és a Volvo közös kisfilmje teljes egészében megtekinthető a Youtube-on:
