Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Nem szól másról Magyarország történelme sem, már ezer éve meghatározza a mindennapjainkat a dilemma, hogy hova is tartozunk, kikkel szeretnénk közösséget vállalni, Európával vagy Ázsiával. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

Forgách Kinga |

Szabó Magda a 70-es évek közepén írt egy elég nagyszabású történelmi játékot, amely 994-ben, Vajk Istvánná keresztelését megelőző napon játszódik az esztergomi várban. A darab először 1975-ben jelent meg az Órák és farkasok című kötetben, az ősbemutatója egy évvel később a Nemzeti Színházban volt, Marton Endre rendezte, a főbb szerepeket pedig Sinkovits Imre, Kálmán György és Kállai Ferenc alakította. Drámaíróként ez volt Szabó Magda első nagyobb sikere, most pedig a székesfehérvári Vörösmarty Színház előadásában látható.

-

Az Az a szép, fényes nap az államalapítás korát mutatja be és azt, hogy az új keresztény és a régi pogány szokások és az erkölcs hogyan ütközött ebben az időszakban. A dráma cselekménye egyetlen napot ölel fel, méghozzá a Vajk megkeresztelése előtti napot, amelyen akár egy királydrámában, sorra meg kell birkózni a konfliktusokkal, akadályokkal és ellenségekkel. A keresztelés ugyanis szimbolikus jelentőségű, ez az a pillanat, amikor István (és vele a magyarok) elköteleződnek a nyugati kereszténység mellett, ez pedig korántsem mindenkinek tetszik az országban. Szabó Magda drámája ugyan dramaturgiáját tekintve nem annyira progresszív, tartalmában szépen feldolgozza a korszakot és azokat a dilemmákat, amelyekkel a magyaroknak a 900-as évek végén, az augsburgi nagy vereség után néhány évtizeddel meg kellett küzdeniük.

A drámának három főszereplője van. Géza fejedelem még a hatalom birtokosa, ő próbálja elrendezni, hogy minden rendben legyen a keresztelésen, a fő célja, hogy jó diplomáciai kapcsolatok köttessenek és biztos kézben tudja az országot, ennek érdekében azonban kíméletlenül le kell számolnia mindenkivel, aki akadályt jelenthet. Fia, Vajk áhitatosan készül a szertartásra és grandiózus terveket sző, elsősorban azt szeretné, hogy a magyarok a keresztény, fejlődő Nyugathoz tartozhassanak, ennek érdekében bármit megtenne. De ott van még Vajk nagyapja, Gyula is, aki még azt a generációt képviseli, aki átélte Augsburgot. A félreállított, egykor Bizáncot is megjárt diplomata a múlt értékeihez kötődik, nem akar változást, maximum akkor támogatja a keresztelőt és a vele járó felhajtást, ha személyes érdeke fűződik hozzá. 

-

A Vörösmarty Színház úgy állította színpadra a drámát, hogy megőrizte annak eszenciáját, ugyanakkor nem mentek el a történet aktualitásai mellett sem. Bagó Bertalan rendező egyszerű díszletekkel képzelte el a történelmi játékot és elsősorban a szereplők közti konfliktusokra koncentrált. A régi és az új ütköztetése az, ami újra és újra megtörténik a színpadon. A pogány magyarok világát mongol-tibeti torokének, ütőhangszerek és táncosok teremtik meg, míg a fejlett Nyugatot modern jelmezek, keresztény szimbólumok és a sajtó folyamatos jelenléte képviseli. A Kalra Ilmanien nevű tudósító (Pálya Pompópnia/ Kiss Diána Magdolna) révén a darabba óhatatlanul beszűrődnek azok a kérdések, amelyek ma is áthatják a politikát. Ilyen például az idegen befolyás témája, a magyarok Európához való viszonya vagy az ország Nyugathoz való felzárkózásának vágya. (A sajtó képviselőjének egyébként a 10. századi Magyarországon is erősen korlátozott lehetőségei vannak, a fontos eseményekkor csak a számára kijelölt kis területről tudósíthat, a fejedelem pedig nem válaszol a kérdéseire.)

A Vörösmarty Színház előadásában a három generáció ellentéte nagyon szépen kirajzolódik. Géza fejedelem (Gáspár Sándor), Vajk (Kovács Tamás) és Gyula (Kuna Károly) mind máshogy látják az ország helyzetét és ezért máshogyan képzelik el a jövőjét is. Mindhárom színész erős alakítást nyújt, de Kuna Károly végig kiemelkedik végletes játékával, amelyből nem marad ki a humor és az őrület sem. Utóbbinak azért is van jelentősége, mert a darabtól egyébként sem idegen az irónia és az abszurditás, azAz a szép, fényes napnak már a címében is van némi szarkazmus, a hatalmi játszmák és a mögöttük rejlő képmutatás pedig olyan dolog, amit Szabó Magda nem félt megmutatni.

Fotók: Kiss László/ Vörösmarty Színház

Szereplők:

GÁSPÁR SÁNDOR            Géza fejedelem

KOVÁCS TAMÁS               Vajk, a fia

KUNA KÁROLY                 Gyula, a fejedelem apósa

KOZÁRY FERENC               Tata, a fejedelem fiának a nevelője

SARÁDI ZSOLT                  Bönge, Gyula barátja

KELEMEN ISTVÁN            Adalbert püspök

EGYED ATTILA                   Tar

LÁBODI ÁDÁM                   Nürnbergi Hermann

IMRE KRISZTIÁN              Emp

PÁLYA POMPÓNIA / KISS DIÁNA MAGDOLNA     Kalra Ilmaninen

ROVÓ TAMÁS                    Sámán

PÁSZTOR RICHÁRD          Az őrség parancsnoka

HORVÁTH MÓZES            A borbély

PATAKI ZSÓFIA                   A lány

BAGÓ BERTALAN             Rendező

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Dumbledore titkairól szól az új Legendás állatok-film

2022 áprilisában mutatják be világszerte A legendás állatok-mozifilmek harmadik részét. Már a címe is nyilvános: The Secrets of Dumbledore, azaz Dumbledore titkai.

...
Szórakozás

A Kiváló dolgozók szembesít minket a gondoskodás valódi arcával 

A gondoskodás szó hallatán csupa kellemes, szeretetteljes, melegséget árasztó érzés juthat eszünkbe és ennek talán így is kellene lennie, ha minden rendben volna. Boross Martin, az Örkény Színház színészei és tíz szociális szférában dolgozó szakember viszont nem hagyja, hogy homokba dugjuk a fejünket.

...
Szórakozás

Gimesi Dóra hőse legszívesebben egy kis tengeri uborka lenne az akvárium fenekén

Greta Thunberg svéd aktivista élete ihlette Gimesi Dóra darabját, az Emma csöndjét, amely fantasztikus elemekkel, csodálatos bábokkal egyszerre mesél a társas magányról, a környezetvédelemről, az ember és természet közötti harmóniáról. 

A hét könyve
Kritika
A Fényes Köztársaságban a dzsungelből érkező gyerekek az ártatlanság képzetét számolják fel
...
Kritika

Hitler túszdrámája még a nagy szökést is elhomályosítja

A második világháború végén a nácik legértékesebb foglyai – államfők és katonatisztek, német összeesküvők és családtagjaik – váltak értékes túszokká az olasz Alpokban. Kálváriájuk feszültséggel teli, már-már abszurd túszdrámában csúcsosodott ki a hegyek közt, amelyről két történész írt könyvet.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

Olvass!
...
Beleolvasó

Vigh Bori könyve hasznos tanácsok sorával segít turistából utazóvá válni

A Túl a plafonon podcastsorozat májusi vendége Vigh Bori digitális nomád, akinek az utazás az élete. Olvass bele Hogyan menjünk világgá című könyvébe!

...
Beleolvasó

A Dominus a Római Birodalom aranykorába vezet, amikor keletről egy új szekta terjed el

Kr. u. 165: a Római Birodalom fejlődése eléri csúcspontját. A Pinarius család műhelye aranyozott szobrokkal és hatalmas, márványból faragott emlékművekkel járul hozzá a város ékesítéséhez. Ez a művészet és a józan ész kora. Csakhogy a történelem nem áll meg. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Lesújt az istenek haragja, amikor egy boszorkány beleszeret Lokiba

A megindító, elsöprő erejű történet újragondolja az északi mitológiát. Olvass bele!

...
Hírek

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor nyerte a Libri-díjat!

Idén hetedik alkalommal osztották ki a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. 2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

...
Bányász Attila

Hitler túszdrámája még a nagy szökést is elhomályosítja

...
Kolozsi Orsolya

A Fényes Köztársaságban a dzsungelből érkező gyerekek az ártatlanság képzetét számolják fel