Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Nem szól másról Magyarország történelme sem, már ezer éve meghatározza a mindennapjainkat a dilemma, hogy hova is tartozunk, kikkel szeretnénk közösséget vállalni, Európával vagy Ázsiával. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

Forgách Kinga |

Szabó Magda a 70-es évek közepén írt egy elég nagyszabású történelmi játékot, amely 994-ben, Vajk Istvánná keresztelését megelőző napon játszódik az esztergomi várban. A darab először 1975-ben jelent meg az Órák és farkasok című kötetben, az ősbemutatója egy évvel később a Nemzeti Színházban volt, Marton Endre rendezte, a főbb szerepeket pedig Sinkovits Imre, Kálmán György és Kállai Ferenc alakította. Drámaíróként ez volt Szabó Magda első nagyobb sikere, most pedig a székesfehérvári Vörösmarty Színház előadásában látható.

-

Az Az a szép, fényes nap az államalapítás korát mutatja be és azt, hogy az új keresztény és a régi pogány szokások és az erkölcs hogyan ütközött ebben az időszakban. A dráma cselekménye egyetlen napot ölel fel, méghozzá a Vajk megkeresztelése előtti napot, amelyen akár egy királydrámában, sorra meg kell birkózni a konfliktusokkal, akadályokkal és ellenségekkel. A keresztelés ugyanis szimbolikus jelentőségű, ez az a pillanat, amikor István (és vele a magyarok) elköteleződnek a nyugati kereszténység mellett, ez pedig korántsem mindenkinek tetszik az országban. Szabó Magda drámája ugyan dramaturgiáját tekintve nem annyira progresszív, tartalmában szépen feldolgozza a korszakot és azokat a dilemmákat, amelyekkel a magyaroknak a 900-as évek végén, az augsburgi nagy vereség után néhány évtizeddel meg kellett küzdeniük.

A drámának három főszereplője van. Géza fejedelem még a hatalom birtokosa, ő próbálja elrendezni, hogy minden rendben legyen a keresztelésen, a fő célja, hogy jó diplomáciai kapcsolatok köttessenek és biztos kézben tudja az országot, ennek érdekében azonban kíméletlenül le kell számolnia mindenkivel, aki akadályt jelenthet. Fia, Vajk áhitatosan készül a szertartásra és grandiózus terveket sző, elsősorban azt szeretné, hogy a magyarok a keresztény, fejlődő Nyugathoz tartozhassanak, ennek érdekében bármit megtenne. De ott van még Vajk nagyapja, Gyula is, aki még azt a generációt képviseli, aki átélte Augsburgot. A félreállított, egykor Bizáncot is megjárt diplomata a múlt értékeihez kötődik, nem akar változást, maximum akkor támogatja a keresztelőt és a vele járó felhajtást, ha személyes érdeke fűződik hozzá. 

-

A Vörösmarty Színház úgy állította színpadra a drámát, hogy megőrizte annak eszenciáját, ugyanakkor nem mentek el a történet aktualitásai mellett sem. Bagó Bertalan rendező egyszerű díszletekkel képzelte el a történelmi játékot és elsősorban a szereplők közti konfliktusokra koncentrált. A régi és az új ütköztetése az, ami újra és újra megtörténik a színpadon. A pogány magyarok világát mongol-tibeti torokének, ütőhangszerek és táncosok teremtik meg, míg a fejlett Nyugatot modern jelmezek, keresztény szimbólumok és a sajtó folyamatos jelenléte képviseli. A Kalra Ilmanien nevű tudósító (Pálya Pompópnia/ Kiss Diána Magdolna) révén a darabba óhatatlanul beszűrődnek azok a kérdések, amelyek ma is áthatják a politikát. Ilyen például az idegen befolyás témája, a magyarok Európához való viszonya vagy az ország Nyugathoz való felzárkózásának vágya. (A sajtó képviselőjének egyébként a 10. századi Magyarországon is erősen korlátozott lehetőségei vannak, a fontos eseményekkor csak a számára kijelölt kis területről tudósíthat, a fejedelem pedig nem válaszol a kérdéseire.)

A Vörösmarty Színház előadásában a három generáció ellentéte nagyon szépen kirajzolódik. Géza fejedelem (Gáspár Sándor), Vajk (Kovács Tamás) és Gyula (Kuna Károly) mind máshogy látják az ország helyzetét és ezért máshogyan képzelik el a jövőjét is. Mindhárom színész erős alakítást nyújt, de Kuna Károly végig kiemelkedik végletes játékával, amelyből nem marad ki a humor és az őrület sem. Utóbbinak azért is van jelentősége, mert a darabtól egyébként sem idegen az irónia és az abszurditás, azAz a szép, fényes napnak már a címében is van némi szarkazmus, a hatalmi játszmák és a mögöttük rejlő képmutatás pedig olyan dolog, amit Szabó Magda nem félt megmutatni.

Fotók: Kiss László/ Vörösmarty Színház

Szereplők:

GÁSPÁR SÁNDOR            Géza fejedelem

KOVÁCS TAMÁS               Vajk, a fia

KUNA KÁROLY                 Gyula, a fejedelem apósa

KOZÁRY FERENC               Tata, a fejedelem fiának a nevelője

SARÁDI ZSOLT                  Bönge, Gyula barátja

KELEMEN ISTVÁN            Adalbert püspök

EGYED ATTILA                   Tar

LÁBODI ÁDÁM                   Nürnbergi Hermann

IMRE KRISZTIÁN              Emp

PÁLYA POMPÓNIA / KISS DIÁNA MAGDOLNA     Kalra Ilmaninen

ROVÓ TAMÁS                    Sámán

PÁSZTOR RICHÁRD          Az őrség parancsnoka

HORVÁTH MÓZES            A borbély

PATAKI ZSÓFIA                   A lány

BAGÓ BERTALAN             Rendező

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Dumbledore titkairól szól az új Legendás állatok-film

2022 áprilisában mutatják be világszerte A legendás állatok-mozifilmek harmadik részét. Már a címe is nyilvános: The Secrets of Dumbledore, azaz Dumbledore titkai.

...
Szórakozás

A Kiváló dolgozók szembesít minket a gondoskodás valódi arcával 

A gondoskodás szó hallatán csupa kellemes, szeretetteljes, melegséget árasztó érzés juthat eszünkbe és ennek talán így is kellene lennie, ha minden rendben volna. Boross Martin, az Örkény Színház színészei és tíz szociális szférában dolgozó szakember viszont nem hagyja, hogy homokba dugjuk a fejünket.

...
Szórakozás

Gimesi Dóra hőse legszívesebben egy kis tengeri uborka lenne az akvárium fenekén

Greta Thunberg svéd aktivista élete ihlette Gimesi Dóra darabját, az Emma csöndjét, amely fantasztikus elemekkel, csodálatos bábokkal egyszerre mesél a társas magányról, a környezetvédelemről, az ember és természet közötti harmóniáról. 

A hét könyve
Kritika
Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom
...
Nagy

Irene Solá: Mindig az van fölényben, aki elmondhatja a történetét

Az Énekelek, s táncot jár a hegy líraisága, a nézőpontokkal való izgalmas játék, a történetmondás lehetőségei és a női elbeszélők is szóba kerültek a hatalmas érdeklődésre számot tartó beszélgetésen a Margó Fesztivál harmadik napján. A teltházas Világirodalmi Színpadon a katalán írót Ruff Orsolya kérdezte.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.

Olvass!
...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres

...
Beleolvasó

Karafiáth Orsolya hősei a halál árnyékában is egymás mellett maradnak

Az Egymás könyve felkavaró hullámvasút, amely az elmúlásról, a barátságról és a bátorságról szól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Milyen okok állhatnak a háttérben, ha egy fiatal nő eltűnik az otthonából?

Az izlandi Sigrídur Hagalín Björnsdóttir könyvében egy fiatal nő, Edda eltűnik az otthonából, újszülött gyermeke mellől. A rendőrség tanácstalan, és a család a nő öccsét kéri meg, hogy keresse meg Eddát. Olvass bele a Szent Szóba!

...
Beleolvasó

Bödőcs új könyvében harmincéves jubileumot ünnepel a Cirkuszhaza

Bödőcs Tibor új könyvének Luigi King a főszereplője, aki fura keveréke Berlusconinak, Trumpnak, Orbánnak, Castrónak. A Mulat a Manézs megmutatja, milyen egy Cirkuszhazában élni. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Sepsi László új regényében Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nem maradt azokból, akik a boszorkánybélyeget keresték rajtunk

A fiatal katalán irodalom legfontosabb szerzője gyönyörű, de nagyon zárt világot mutat be első magyarul megjelenő regényében: a Pireneusok világát, ahol az emberek elszórt hegyi tanyákon élnek, és nemcsak a távolság, de a saját feloldhatatlan magányuk is elválasztja őket egymástól. Olvass bele!

...
Kritika

Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom

Dílerek, gyilkosok, stricik, rablók, maffiózók és mindent átitató korrupció – Colson Whitehead új regénye a 60-as évek Amerikájának legsötétebb bugyraiba viszi az olvasót, közben pedig árnyalt képet ad arról, milyen alapokra épült az a csillogó New York, amelyet ma ismerünk. A Harlemi kavarás a hét könyve. 

Szerzőink

...
Bányász Attila

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

...
Rezek Bori

Művészet, anyaság és patriarchátus: beleshettünk Elena Ferrante és Marina Abramović privát levelezésébe 

...
Sándor Anna

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik