A Meggyőző érvek egy újragondolt Fleabag, talpig empírben

A Meggyőző érvek egy újragondolt Fleabag, talpig empírben

A Meggyőző érveket Jane Austen legérettebb, legkiforrottabb regényeként szokták emlegetni, amely már írója halála után posztumusz jelenhetett meg. Hőse a korban már vénlánynak számító, ám még mindig csak 27 éves Anne Elliot, aki engedve környezete rábeszélésének pár évvel korábban kikosarazta az ifjú Wentworth-ot, és azóta is ennek a döntésnek a súlyát nyögi. Az Austen-projekt sorozatunkban részletesen kitárgyaltuk a regényt, pénteken pedig a Netflix bemutatta a legújabb feldolgozást, amelyben Dakota Johnson próbál új életet lehelni a történetbe – felemás sikerrel.

Ruff Orsolya |
Jane Austen
Meggyőző érvek
Ford.: Tomori Gábor, Menő Könyvek, 2022, 301 oldal
-

A látványra nem lehet panasz, a jelmezek, a helyszínek, a teljes vizuális körítés remek. A régenskori Anglia illúzióját már az első percekben megteremti a film, amihez persze nagyban hozzájárul, hogy az eredeti regény is az akkori felsőbb osztályok szokásos színhelyein – kastélyokban, udvarházakban, divatos fürdőhelyeken – kalauzol végig. A Carrie Cracknell rendezte Meggyőző érvek viszont nagyon is 21. századi akar lenni, Anne Elliot személyében pedig egy olyan hősnőt tesz a történet központi alakjává, akivel bármelyik milleniál azonosulni tud.

-

Anne Elliot (őt játssza Dakota Johnson) első blikkre szerencsés lány, hiszen anyagi gondjai nincsenek, csendesen peregnek napjai egy festői kastély falai között. Mégis kívülálló a saját családjában, ahol a nárcizmus mintha ugyanúgy örökletes lenne, mint a nemesi címer vagy a kártyaadósság. Hiú apja, Sir Walter a dicsőséges múltban él, a jelenben viszont adósságot adósságra halmoz, és emiatt kénytelen bérbe adni a patinás Kellynch kastélyt. Utóbbiba történetesen az az admirális költözik be, akinek sógorát Anne nyolc éve kidobta. Hiszen mire mi belépünk a történetbe – és ez fontos vonása a regénynek is –,

már lezajlott a nagy dráma,

és a Meggyőző érvek tulajdonképpen ennek a döntésnek az utórezgéseire épít. A fiatal Wentworth (Cosmo Jarvis) mindenesetre az évek alatt szép karriert futott be a tengerészetnél, és vagyonos emberként tér haza. Anne pedig rágja a kefét, mert még mindig halálosan szerelmes a férfiba. És hogy a dolog még bonyolultabb legyen, feltűnik a színen Mr. Elliot (Henry Golding), a gazdag özvegy, aki nem mellesleg az Elliot-vagyon törvényes örököse is (hiszen férfiutódok híján Sir Walter vagyona halála után majd legközelebbi férfi rokonára száll).

-

Az új adaptáció Anne Elliotja ugyanakkor nem elégszik meg a csendes szenvedéssel és szenvelgéssel: titokban bort nyakal, beleordítja egy párnába a fájdalmát, és szarkasztikus kis megjegyzéseivel – áttörve a negyedik falat – ki-kiszól a néző felé, bár néha az is elég, ha sokatmondóan kinéz. Dakota Johnson Anne-je emiatt sokkal inkább rokona például a Fleabag főhősének, és nemcsak a kiszólások miatt – Carrie Cracknell rendezésében egy 21. századi nő mozog a kora 19. századi díszletek között, ami amúgy nem baj, főleg, mert Dakota Johnson nagyon eltalálja a figurát. Viszont míg a másik nagy adaptációs ikon, a Büszkeség és balítéletet feldolgozó Bridget Jones esetében a történet minden pontján sikerült csavarni egyet, addig itt elég felemás lett az eredmény. Ami már csak azért is szomorú, mert önmagában Anne figurájának nincs nagy szüksége a modernizálásra: ő önmagában egy nagyon modern, érett, önreflektív,

a korát jóval megelőző és meghaladó figura,

amihez képest a film egyszerűen nem tud mit hozzátenni. De Johnson élénk játéka miatt még ez is megbocsátható lenne, igaz, a dolgát egyáltalán nem könnyítik meg az udvarlóit játszó férfiak: a színtelen Cosmo Jarvis castingolása teljes mellélövésnek tűnik, az amúgy meg remek Henry Golding pedig mintha egyáltalán nem találná a helyét a filmben. Ami nem is csoda, hiszen mintha elfelejtették volna rendesen megírni a szerepét, ráadásul az a zárószál, amellyel az ő történetét szépen lekerekítette Austen a könyvben, a filmben teljesen összecsapott, logikátlan, emiatt pedig lóg a levegőben. A film Johnson mellett ugyanakkor még a mellékszereplők miatt maradhat emlékezetes: Richard E. Grantet az isten is önző, hiú, páváskodó apának teremtette, Mia McKenna-Bruce-nál pedig nincs undokabb, önimádóbb testvér.

-

Az új Meggyőző érvek talán ott követi el a legnagyobb hibát, hogy a nyelvezetet teljesen elidegeníti az eredeti történettől. Az olyan mondatok, minthogy „Gyakran mondják, aki 5-ös Londonban, az 10-es Bath-ban”, vagy „Rosszabbak voltunk, mintha barátok lettünk volna – exek voltunk”, egyszerűen leugranak a képernyőről. Nincs az a díszlet, jelmez, ragyogó környezet, ami kompenzálná az olcsó, rosszul sikerült mondatokat. Miközben érezhető az igyekezet, hogy Anne Elliotot kimozdítsák a merev tökéletességből, és egy olyan hús-vér, fiatal nőt faragjanak belőle, aki tud bolondozni, látványosan, szenvedni, vagy néha hülyét csinálni magából. A film ráadásul törekedett arra is, hogy fontos (bár nem fő-) szerepekben színes bőrű színészeket alkalmazzon – ez viszont megmarad látványszinten, és a film a korabeli státuszukról nem állít semmit. Holott Nicole Aljoe egyetemi docens szerint az angol felső- és középosztályban már akkor is megtalálhatóak voltak a feketék és színes bőrűek, akik részt vettek a társas életben, és a régens időszak – állítja – valójában sokkal változatosabb, diverzebb volt, mint ahogy a filmekben általában megjelenik. Így aztán elszalasztott lehetőségnek tűnik egy ilyen szegmens felvillantásának elmaradása, hiszen a film így nem lép túl a Bridgerton szintjén, miközben szuper színészeket láthatunk ezekben a szerepekben, és mind Nikki Amuka-Bird (Lady Russell), mind Ben Bailey Smith (Charles Musgrove) játéka emlékezetes marad.

-

Az új Meggyőző érvek látványos, de feledhető: Austen eredetijére ráeresztettek egy Instagram-szűrőt, és bár ez sokszor szórakoztató, ahhoz elég kevés, hogy maradandó nyomot hagyjon. Arra mindenesetre talán jó, hogy újra előkerüljön a könyv, aminek irodalmi útvesztőjében ITT segítünk eligazodni.

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Minisorozat készül Jane Austen testvéréről

A négyrészes tévésorozat Gill Hornby regényét dolgozza fel, és Cassandra Austen szemszögéből mutatja be az író életét.

...
Nagy

Joviális vénkisasszony vagy 19. századi Carrie Bradshaw – Milyen is volt valójában Jane Austen?

Jane Austen regényei után most három olyan könyvet ajánlunk, amelyekben Austené a főszerep.

...
Podcast

Mitől olyan izgalmas még ma is Jane Austen? [Az Austen-projekt]

Kosztümös love storyk, romantikus lányregények, netán kortárs társadalomkritikák vagy finom humorral megfestett korrajzok – Jane Austen regényeire valamennyi állítás igaz, attól függően, miként és miért olvassuk történeteit. Az életművet feldolgozó Az Austen-projekt utolsó adásában összegeztük, mi mire jutottunk vele kapcsolatban. 

Hírek
...
Zöld

David Attenborough és Vilmos herceg megalapította a “Zöld Nobelt”, ezek a projektek kapták idén

...
Nagy

80 éves lett Peter Handke, akinek botrányt kavart a Nobel-díja

...
Hírek

Megnyílt a 2023-as Zsoldos Péter-díj jelölési időszaka

...
Könyves Advent

A Szöszi Marilyn Monroe legintimebb portréja

...
Szórakozás

Regényzene készült az Utas és holdvilághoz

...
Zöld

Öt nap, több ezer halott - 70 éve lepte el Londont a gyilkos szmog

...
Hírek

Márciusban magyarul is megjelenik a Malfoyt játszó Tom Felton memoárja

...
Szórakozás

Neil Gaiman beszélő mongúz lesz a Fodor Nándorról szóló filmben

...
Gyerekirodalom

A barátság lényegéről mesél a kisnyúl és a sün párosa

...
Hírek

Polgár Juditot beiktatták a sakk Hírességek Csarnokába

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

A hét könyve
Kritika
Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról
...
Kritika

Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról

Botrányhősként indult és sokáig úgy is kezelték, de Virginie Despentes mára a francia irodalom általánosan elismert, egyedi és bátor alkotója. Ebben a folyamatban nagy szerepe volt a Vernon Subutex-trilógiának, amelyben egy totálisan csődbe ment lemezboltos és az egykori vásárlói felszántják Párizst. Miközben ide-oda csapódnak, egy szerteágazó korrajz bontakozik ki a mai Franciaországról, amiben ugyanúgy szerepelnek az elesettek, mint a kiváltságosok, valamint sok drog, erőszak és zene. A Vernon Subutex-trilógia a hét könyve.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.