Fodor Zoltán: A legszebb emlék, avagy nem mindig jó a kíváncsiság [Képalá]

Tízéves lett a Margó, amit a hétvégén egy zenés-irodalmi esztrádműsorral ünnepeltek a szervezők és a fesztivállátogatók. Nyáry Krisztián is a fellépők között volt, beszédében pedig kitért a margós kapcsolat kezdetére éppúgy, mint a vízilabda és az irodalom összefüggéseire, de kiderült az is, mit köszönhet a maláj legfőbb szultánnak.

Jacek Dukaj könyvének egy apró részletéből a Netflix készített sorozatot, ami így jócskán eltér az alapanyagtól (úgy hangulatban, mint tartalomban), de izgalomban nem szenved hiányt.

A tízéves Margót ünnepelve Totth Benedek is megosztotta emlékeit és gondolatait a Margóról, írásról, szlengről, cápákról. Olvasd el!

Orosz István grafikusművész első regénye, a Páternoszter több nézőponton, többszörös elbeszélésen keresztül világítja meg, milyen volt az élet az 50-es évek Magyarországán, és milyen abszurd, groteszk vagy tragikomikus eseményeket idézett elő a Rákosi-korszak személyi kultusza.

Perintfalvi Rita könyvében a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyeket vizsgálja. Nemcsak áldozatokat szólaltat meg, hanem kutatási eredmények és szakértők bevonásával feltárja a visszaélések mögött húzódó pszichológiai és rendszerszintű okokat is. Interjú.

Finy Petra Kerti szonáta című regénye három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. Az íróval a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.