Nádas Péter idén októberben lesz nyolcvanéves, és ez alkalomból a Budapest Brand háromnapos fővárosi minifesztivált szervezett szeptember 30. és október 2. között. A Nádas Péter Budapestje elnevezésű rendezvény programjai között a Könyves Magazinnal közösen lebonyolított irodalmi séták is szerepeltek: az egyik a hetedik kerületbe, a Damjanich utca környékére, a másik a Svábhegy emlékezetes helyszíneire, a harmadik pedig Újlipótvárosba kalauzolt. Ez utóbbit, az Újlipótvárosi villanások című sétát Szeder Kata vezette szombat délelőtt a Jászai Mari tértől a Pozsonyi úti református templomig.
A bő másfél órás séta útvonalát a 2017-ben megjelent Világló részletek első kötetének részletei ihlették, az egyes állomásokon az adott helyszínhez, épülethez kapcsolódóan hosszabb-rövidebb szemelvényeket olvasott fel a kötetből a séta vezetője. A gyülekezőhelyen, a Nagy Imre-szobornál a városrész kialakulásának történetéről, majd a Jászai Mari tér túloldalán az egykor a közelben lakó Radnóti Miklósról és közismert, tragikus haláláról is hallottunk néhány szót csakúgy, mint Nádas Péter születéséről. Ezek után a Duna-parton álló, 1911-ben épült hatalmas bérházaknál, az ún. Palatinus házaknál álltunk meg, ahol a század eleji nagypolgári háztartások működésébe tekinthettünk bele. A monumentális Nádas-szövegből felolvasott részletből kiderült, hogyan éltek a polgári családok cselédei, hogyan folyt a főzés, a nagymosás, és kik voltak a lépcsőkön félénken várakozó férfiak, a cselédek szeretői, akkoriban használatos nevükön a bakák.
A hetvenes években kezdett Nádas Péter rémtörténetek néven jegyzeteket írni, amelyek néhéány éve minden más levelezésével, jegyzetével és szövegével együtt Berlinbe kerültek. A Világló részletek hiába volt egyfajta összegzése az író irodalmi programjának, ha a megjelenés után újra írni kezdett. A kritikánkban kiemeltük, hogy a Rémtörténetek nagyon nádasos, de mégis érezhetően felszabadultan készült regény lett, rengeteg feszültséggel, erőszakkal, szinte a thriller műfajt megidéző építkezéssel, és rengeteg borzasztóan szórakoztató karakterrel. Az interjúban Nádas bűnről, erőszakról, a közélet vulgáris nyelvezetéről, a kutyák hűségéről is beszél, valamint arról, hogy két káromkodás között lehet-e részvétet nyilvánítani.
Fotó: Valuska Gábor
Tovább olvasokA múlt felidézése a Margit híd felrobbantásának felelevenítésével folytatódott, megtudhattuk, hogy a hidat fényes nappal, egy szombati napon, déli 12 óra körül robbantották fel 1944 november 4-én, többszáz ember esett ennek áldozatául. A hidat sokáig pontonhíd pótolta, melyet a helyiek Manci hídnak neveztek. A séta ezek után ahhoz a pincehelységhez vezetett, ahol Nádas Péter édesapja és nagybátyja is rejtőzködött, és részt vettek a civileket védelmező hamis iratok készítésében is. Itt a Nádas-regény mellett előkerült az író nagynénjének visszaemlékezése (Aranyossi Magda: Én régi, elsüllyedt világom), ebből is hangzottak el részletek.
Ezután az író első otthonát, a Pozsonyi út 12. szám alatt található háztömböt kerestük fel, majd továbbmentünk, és az egykori Lipótvárosi Sporttelep emlékének felidézése következett, itt felmerült Kresz Géza neve, aki nemcsak Budapesti Önkéntes Mentőegyesületet alapította meg, de a Pesti Korcsolyázó Egylet atyja is volt. Budapest első francia parkjánál, a Szent István parknál álltunk meg legközelebb, később a 15-ös villamos útvonalát, a rajta uralkodó közlekedési káoszt és a tujázás (az ütközőkön való utazás) jelenségét próbálta meg feleleveníteni a séta vezetője, aki az útvonal utolsó állomásául a Pozsonyi úti református templomot választotta, ahol egykor az írót keresztelték, és amelynek lelkésze, Bereczky Albert, az Auschwitz-jegyzőkönyv (két szökött rab beszámolója alapján készült dokumentum, mely a koncentrációs táborban történteket és az ott uralkodó állapotokat írja le) egyik terjesztője is volt.
Bár a séta elsősorban Nádas Péter életéhez és a Világló részletek szemelvényeihez kapcsolódott, az épületek történetei, az egymásra rétegződő és egymást keresztbe-kasul átszövő históriák, a városrész történelmi gazdagsága miatt egy nagyon bőséges, építészetben, irodalomban, történelemben egyaránt gazdag áttekintést kaphattunk a Pozsonyi útról és környékéről. A séta az őszi Margó ideje alatt, október 15-én újra végigjárható, illetve október 16-án pedig a Svábhegyen lesz lehetőség megismerkedni Nádas Péter életművének fontosabb budai helyszíneivel! (A séták részletei ITT és ITT, valamint a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár honlapján és Facebook oldalán.)
